Malajzia, a meglepetések országa 2. rész

2020. január 13.

Kuala Lumpurtól 13 kilométerre észak felé, egy hatalmas mészkőbarlangban található a nagyon népszerű hindu szentély, a Batu Caves. A 272 darab színesre festett lépcsőfok megmászása is kihívás és ezt az útközben garázdálkodó majmok sem könnyítik meg, akik minden mozdíthatót igyekeznek kilopni a kezünkből és a táskánkból. Útban a szentély felé találkozunk olyan vezeklővel is, aki térden teszi meg a távot. A lépcső tövében áll Murugan isten 42,7 méter magas szobra. Aki esetleg nem vállalja be a lépcsőzést, az sem unatkozhat, mert a területen található még egy szentély Hanumann majomistennek szentelve, illetve egy kisebb hindu templom is.

A fővárostól Penang felé folytatjuk malajziai utunkat, változatlanul tökéletes autópályákon.

Két érdekes hely is útba esik Penang felé. A Cameron-felföld és a Bukit Merah orángután mentőhely.

A belföldi és a nemzetközi turizmus által is közkedvelt kirándulóhely, a Cameron-felföld, 1200-1500 méteres magasságban kíméletesebb éghajlatával már a gyarmati időkben is népszerű pihenőhely volt. Az itteni lakosok zöldség-, gyümölcs- és teatermeléssel foglalkoznak, még az étterem és szálloda tulajdonosok is. A táj gyönyörű, az éghajlat kellemes, szinte hűvös Kuala Lumpur párás hősége után.

A Bukit Merah orángután rezervátumot a szükség hozta létre. Borneó szigetén, ahol két maláj tagállam, Sarawak és Sabah található, a pálmaolaj ültetvények miatt kiirtották az állatok természetes élőhelyét és ide mentették át az állatokat. Általában a sérülteket hozták ide, és megfelelő gondoskodás után, amikor már veszély nélkül visszailleszkedhetnek az állatok a természetbe, elszállítják őket. Létszámuk változó és nem csak azért, mert felgyógyulva elviszik őket, hanem mert születnek kicsinyeik is. A rezervátum egy mesterséges tó mesterséges szigetén van, ahova hajóval jutunk el. Ha esik az eső, nem közlekedik a hajó, de nem is lenne értelme átmenni, mert az orángutánok elbújnak az eső elől és nem is látnánk őket. Ami nekem a legjobban tetszik ebben a parkban az az, hogy mi, látogatók vagyunk elkerítve egy drótkötél alagútban, az állatok viszont szabadon mozognak. A rezervátum szárazföldi területén üzletek, éttermek, kávézók várják a látogatókat.

Penangig még legalább 2 óra buszozással jutunk el, miközben elhaladunk egy nemzeti park mellett, ahol még vadon élő tigrisek is élnek.

Penang (jelentése: bételdió) szigetére egy 13,2 kilométeres hídon jutunk át. A szigeten a kisebb települések mára gyakorlatilag egy nagyvárossá nőttek egybe. A hajdani virágzó gyarmati település fővárosa, Georgetown, III. György brit uralkodó után kapta a nevét. Bár a sziget területét tekintve a legkisebb tartománya Malajziának, gazdasági szempontból a harmadik legjelentősebb település. A turistákat szállító hajókon kívül a kikötőit főleg teherhajók töltik meg. Az egyetlen provincia, amelynek élén kínai etnikumú kormányzó áll. Itt nem csak a gazdasági, de a politikai hatalom is az ő kezükben összpontosul. Nyüzsgő, multikulturális hely, ahol az utazók válogathatnak a gyarmati építészet szépen felújított hagyatékai mellett kínai, indiai és thai templomok sokaságából. Kiváló éttermek, bárok, kiállítások, homokos tengerpartok teszik emlékezetessé az itt töltött időt.

Penang Maláj-félszigeti utazásunk utolsó malajziai állomása. Innen Krabi felé folytatjuk a kalandozást, de az már Thaiföld nevezetessége.

Zsurek Andrea