Bosdalafossur - A Feröer-szigetek óceáni vízesése

A „skandináv világ hatodik országa” bővelkedik az egyedi természeti szépségekben. Az Atlanti-óceán és a néhai jégpáncél által felszabdalt óriásvulkán találkozásánál a mélybe zuhanó Bøsdalafossur vízesés az egyik leghíresebb, „csak itt” megtapasztalható csoda.

Szubpoláris - óceáni esők

Az északi szélesség 62º elhelyezkedő szigetvilág Földünk egyik legzöldebb élőhelye. Az Észak-atlanti áramlatnak is köszönhetően éghajlata enyhe és határozottan csapadékos.  A szubpoláris és óceániéghajlati területek határán fekvő partok téli középhőmérséklete +3-4 ºC, míg nyáron +9-10 ºC-ra „kúszik fel” a hőmérő higanyszála. A drámaian változatos domborzat következtében (óceánra néző függőleges sziklák, meredek fjordok és égbe szökő hegyek) kis távolságokon belül is óriásiak a különbségek és szinte állandó vendégek a gyorsan mozgó felhők és a szél. A fátlan tundravidéken évente 210 napon esik az eső vagy hó – hosszabb, rövidebb ideig. A csapadék évi átlaga 1.300-1.400 mm, és ez a mennyiség már folyamatosan táplálni tudja a szigetvilág megszámlálhatatlan vízesését. A szubpoláris és óceáni esők egyik lélegzetelállító „ajándéka” az óceánba zubogó Bøsdalafossur.

A Sørvágsvatn / Leitisvatn

A Bøsdalafossur vízesés vizét a szigetvilág legnagyobb tava, a 3,4 km2 területű, több mint 5 km hosszúságban elnyújtózkodó Sørvágsvatn biztosítja. Az U alakú, néhai gleccservölgybe szorult moréna-tó vize kristálytiszta, beépítetlen partjai festőien szépek, így talán érthető, hogy minden, a távolabbi környezetében valaha létezett, vagy napjainkban is virágzó település is magának akarta/akarja. A tótól nyugatra eső Sørvágur városka lakói mindig is csak településük után nevezték a tavat, míg a keletre eső Miðvágur és Sandavágur városkák polgárai csak a Leitisvatn alakot használták/használják, ami a "tó Leitinél" (vagyis a „tó keleti partja”) jelentést rejti.

Az évszázados vita lezárása céljából, a messziről jött látogatók és kirándulók kedvéért mára megjelent a "Vatnið" (a "tó") névhasználat is. Mivel ez Feröer legnagyobb állóvize, mindenki tudja, hogy csak ez lehet a „tó”.
A „tó” déli partvidéke a fantasy filmek világába illő, túlfokozottan drámai táj: a 30 m magasságban az óceán felett összeszűkülő tavat mindkét irányból 200-300 m magas függőleges, az Atlanti-óceán fölé magasodó sziklák veszik körbe – az óriási hullámok állandó és időtlen ostromát állva.

Bøsdalafossur – séta a világok határán

A Bøsdalafossur vízeséshez vezető séta hossza 9 km (oda-vissza). A szintkülönbség kevesebb, mint 200 m, a helyi turisztikai hatóságok minden korosztálynak ajánlják, a 3 éves gyermekektől a 99 éves örökifjakig. A séta nehézségi szintje és az életre szóló látványok „halmozása” az óceánpartra érve a fokozhatatlanságig fokozható: óceánba ömlő vízesés; jégvájta „alpesi” tó; 100 m feletti, függőleges madársziklák; 300 m feletti méregzöld hegyek; a végtelen óceán és égbolt panorámái… s mindez egy helyen.

A Bøsdalafossur vízesésnél töltött idő valójában séta a világok határán.

Gőgös Norbert