Kirgizisztán

Az 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozó Kirgizisztán hihetetlen természeti szépségekkel büszkélkedhet. Érintetlen hegyi tájai, hatalmas gleccserei és érintetlen tavai minden ide érkező utazó képzeletét elragadják. Történelme is több mint ezer éves múltra tekint vissza, nagy hatással volt rá Kína, Irán és a Közel-Kelet, ugyanis a Selyemút útvonalának meghatározó része volt. Az évszázados hagyományok és a félnomád életmód még mindig jelentős hatással van a kirgizek életére.

A Tien-san hegység Kirgizisztán 80 százalékát „birtokolja”, ami megmagyarázza, hogyan nyerte el az ország a „Közép-Ázsia Svájca” elnevezést. Tien-san jelentése: mennyei hegyek, és mintegy 2500 kilométer hosszan húzódik Kína és Kirgizisztán határa között. Nem meglepő módon, ezek a drámai hegyvonulatok a természetfotósok kedvelt témái.

Az Iszik-köl tó Kirgizisztán legnagyobb tava, víztérfogata alapján a világ kilencedik legnagyobb tava és a Kaszpi-tenger után a második legnagyobb sós vizű tó. A tó fenekén található meleg források miatt a hideg, téli időszakban sem fagy be. A név jelentése is ez: forró tó. A tó a szovjet időszakban népszerű nyaralóhely volt.

A kirgiz emberek szeretik a teát, víz helyett is ezt isszák, és minden étkezéshez felszolgálják. Érdekesség, hogy csésze helyett kis tálkában szolgálják fel.

Kirgizisztán nemzeti étele a beshbarmak, ami szó szerint „öt ujjat” jelent, mivel hagyományosan kézzel eszik, vagyis mind az öt ujjal. Az étel ló- vagy birkahúsból készül, amelyet forró vízben lassan főznek meg, és tésztával szolgálnak fel.

Az egyik legkülönlegesebb tény, hogy az országban még mindig hagyománya van a sasvadászatnak. A sasokat úgy idomítják, hogy rókára, mezei nyúlra, borzra, hiúzra és még farkasra is lehessen vadászni velük.

A jurták a kirgiz kultúra egyik legfontosabb részét képezik, és nem csupán házak, hanem a fontos rituálék és szertartások helyszínei is. A kirgiz jurták kupolái nyírfa oszlopokból készülnek, amelyek a függőleges falakat alkotó rácsra vannak kötözve. A külső borításuk filcből és gyapjúból készül, amely egyrészt vízlepergető és meleg, másrészt könnyen javítható. A jurta teteje egy fából készült kör, az úgynevezett tunduk, amely a család és az univerzum szimbóluma. Egy kis filclap borítja a tundukot, amely szép időben nyitható, hogy beengedje a fényt és a friss levegőt, és zárható, ha a hideg és nedves idő ezt indokolja. A jurták kialakításának elsődleges szempontja, hogy hordozhatók és rugalmasak legyenek, illetve hogy minden évszakban vagy helyen felállíthatók legyenek.

Magyar állampolgárok 60 napot nem meghaladó tartózkodás esetén vízummentesen utazhatnak Kirgizisztánba.Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányokkal utazhatnak be az országba: útlevél