A teknősök visszatérése: amikor egy kihalt faj újra benépesít egy szigetet

Floreana-sziget, Galápagos – 2026. február

A fekete vulkáni kövek között lassan mozog az első teknős. Néhány méterrel mögötte még egy, majd újabbak követik. Több mint 180 év után ismét óriásteknősök járják a Galápagos-szigetek egyik legkülönlegesebb szigetét, Floreanát. Az esemény nem csupán természetvédelmi siker: a tudósok szerint egy egész ökoszisztéma újjászületésének kezdete lehet.

Az Ecuadori Köztársaság magyarországi nagykövetsége adta hírül, hogy 158 fiatal óriásteknőst engedtek szabadon a Galápagos-szigetekhez tartozó Floreana-szigeten. A tudatos betelepítés a Floreana Ökológiai Helyreállítási Projekt keretein belül valósult meg. Ez nemcsak a szigetcsoport eddigi legnagyobb kezdeményezése, hanem tökéletesen illeszkedik Ecuador országos fenntartható és regeneratív turizmusra épülő jövőképéhez is. A 8-13 éves állatok egy olyan faj leszármazottai, amelyet az ember a 19. század közepére teljesen eltüntetett a szigetről.

Egy kihalás története

Amikor Charles Darwin 1835-ben a Galápagosra érkezett, Floreana még óriásteknősök ezreinek adott otthont. A bálnavadászok és kereskedelmi hajók azonban hamar felismerték, hogy a teknősök hónapokig életben maradnak élelem és víz nélkül, ezért begyűjtötték őket a hajóikra, élő élelmiszertartalékként. Néhány évtized alatt a populáció összeomlott. A Floreana-óriásteknős eltűnt, és a tudomány sokáig végleg kihaltnak tekintette.

A vulkán, amely megőrizte a múltat

A fordulat 2008-ban következett be. Kutatók az Isabela-szigeten található Wolf-vulkán térségében olyan teknősökre bukkantak, amelyek genetikai állományában megtalálták az egykori floreanai populáció örökítőanyagát.

A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy egyes állatok jelentős részben a kihaltnak hitt Floreana-vonal leszármazottai. A tudósok ezután célzott tenyésztési programot indítottak, amelyben a legerősebb genetikai kapcsolatot mutató egyedeket párosították. A program 2017-ben kezdődött, és néhány év alatt több száz utód kelt ki a tojásokból.

Nem egyszerűen állatokat telepítenek vissza

A Galápagos óriásteknősei táplálékkeresés közben letapossák a sűrű növényzetet, nagy területen szórják szét a növények magvait, és új élőhelyeket hoznak létre más fajok számára.

A természetvédők szerint a teknősök hiánya több mint másfél évszázadon át megváltoztatta Floreana növényzetét és ökológiai folyamatait. Visszatérésük ezért nem egyetlen faj megmentéséről szól, hanem egy teljes ökológiai rendszer helyreállításáról.

Számokban a helyreállítás

A Galápagos-szigeteken a történelmi becslések szerint egykor 200–300 ezer óriásteknős élt. Ma a populáció ennek csupán 10–15 százalékát éri el, és az eredeti élőhelyek mindössze körülbelül 35 százalékát foglalja el.

A jelenlegi program azonban az egyik legambiciózusabb természetvédelmi vállalkozás a világon. A tenyésztési programból már több mint 600 utód származott. 2026-ban 158 fiatal teknőst engedtek szabadon Floreanán, de a következő években összesen 700 egyed visszatelepítését tervezik.

A technológia is segít

A visszatelepítés helyszíneit nem véletlenszerűen választották ki. A kutatók a NASA-műholdak adatait használták a növényzet, a talajnedvesség és az éghajlati viszonyok elemzésére. A kapott térképek segítségével meghatározták azokat a területeket, ahol a teknősök hosszú távon elegendő táplálékot, vizet és fészkelőhelyet találhatnak.

Több mint természetvédelem

A Floreana Ökológiai Helyreállítási Projekt nemcsak a teknősökről szól. A program célja összesen 12 őshonos faj visszatelepítése, miközben folyamatosan küzdenek az invazív fajok – például a patkányok – ellen.

A helyi lakosok számára a projekt gazdasági lehetőséget is jelent. Az ökoturizmus a Galápagos-szigetek egyik legfontosabb bevételi forrása, és a sziget újjáéledő élővilága új látogatókat vonzhat.

Egy második esély

A természetvédelem történetében ritka, hogy egy kihaltnak hitt faj genetikai öröksége ilyen mértékben megőrződjön, majd visszatérhessen eredeti élőhelyére. Floreana esetében nem egyszerű betelepítés folyik. Egy örökre elveszettnek hitt ökológiai láncszem épül újjá. Az óriásteknős (Chelonoidis niger niger) visszatérése – amelynek leszármazási vonalát a Wolf-vulkánnál végzett genetikai kutatásoknak köszönhetően sikerült megmenteni – mérföldkőnek számít.

A projektet a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium, a Galápagos Nemzeti Park Igazgatósága, valamint több természetvédelmi szervezet vezeti, és aktívan részt vesz benne Floreana mintegy 160 lakosa is. Ez bizonyítja, hogy az ökoszisztémák helyreállítása és a helyi közösségek jóléte kéz a kézben járhat, sőt járnia is kell. Képesek leszünk megőrizni ezt a második esélyt a következő kétszáz évre is?

A fenntarthatóság Ecuadorban alapvetés

A Galápagos-szigeteken elért eredmény jól tükrözi azokat a következetes politikákat, amelyeket Ecuador jelenleg megvalósít. Az ország fenntartható turizmusra vonatkozó alapelvei a helyi közösségek és a természeti környezet tiszteletére épülő, újfajta utazási szemléletet képviselnek, amely minimalizálja a negatív hatásokat és maximalizálja a közös előnyöket.

Ennek érdekében Ecuador az alábbi kulcsfontosságú stratégiákat alkalmazza:
• Regeneratív turizmus: a látogatók aktívan részt vehetnek a helyreállítási programokban.
• Jogi keretek és tervezés: a turisztikai törvény központi eleme a fenntarthatóság.
• A Turisztikai Minisztérium által kezelt turizmusfejlesztési alap a fenntartható projektekhez kapcsolódó programok és fejlesztések finanszírozását szolgálja.
• Adókedvezményekben részesülnek azok a vállalkozások, amelyek környezetbarát beruházásokat valósítanak meg, például megújuló energiaforrásokat alkalmaznak vagy csökkentik a szálláshelyeken keletkező hulladék mennyiségét.
• Az ecuadori kormány a természetvédelmi célú projektek megvalósítása érdekében nemzetközi szervezetekkel is együttműködik (United Nations Development Programme -UNDP).

A fenntartható turizmus a fejlődés egyik fő motorjaként működik, közvetlen és pozitív hatást gyakorolva Ecuador gazdaságára. A helyi közösségek szerepének erősítése ebben az ágazatban nemcsak a vendéglátásban és a közlekedésben teremt formális munkahelyeket, hanem hozzájárul a jövedelmek vidéki térségekbe történő elosztásához, valamint az ország egyedülálló hagyományainak megőrzéséhez is.

A Galápagos-szigetek globális kincsek, illetve az evolúciós csodák tanúbizonyságai. Ismerd meg ezeket Kolumbia - Ecuador körutazás, Galápagos-szigetek hosszabbítással körutazásunk során.

Forrás: Ecuadori Köztársaság Külügy- és Mobilitási Minisztériuma

Fotó: Szabó Balázs
www.balazs-szabo-photography.com