Valaha kereskedők karavánjai, hadseregek és hittérítők vonultak rajta, ma a turisták egyre népesebb serege indul neki, hogy felfedezze a Selyemutat. A 8000 kilométer hosszú, Kínát a Földközi-tenger térségével összekötő ősi kereskedelmi útvonal egyik fontos szakasza Üzbegisztánon haladt keresztül, a közép-ázsiai ország városai Khivától Buharán át Szamarkandig hihetetlen gazdagságra tettek szert a karavánok jóvoltából. A bőséges bevételekből az egykori uralkodók, az emírek és kánok fantasztikus finomságú, gyönyörűen díszített erődök, paloták, mauzóleumok, mecsetek, minaretek és medreszék építését finanszírozták. Hiába égették fel közben többször is hódító hadvezérek, rombolták le földrengések, a Selyemút csodálatos városai képesek voltak megújulni, és ma újra régi fényükben tündökölnek.

Üzbegisztán talán még soha nem volt olyan könnyen elérhető Magyarországról, mint az utóbbi bő félévben, mióta a Khanot Sharq légitársaság heti járatot indított az üzbég főváros, Taskent és Budapest között. Az Airbus A321-es öt és fél óra alatt teszi meg az oda, míg hat óra alatt a visszautat, így ugyanannyi idő alatt juthatunk el a mesés Közép-Ázsia kellős közepébe, mint mondjuk a Kanári-szigetekre. Taskentből érdemes egy helyi légi járattal rögtön az üzbegisztáni Selyemút legtávolabbi pontjára, a Khiva közelében fekvő Ürgencsbe utazni, mert onnan közúton és vasúton kényelmesen juthatunk vissza a fővárosba Buhara és Szamarkand érintésével. Urgencs ugyanakkor isztambuli átszállással is elérhető. Fontos tudni még, hogy 2019 óta nincs szükség vízumra a beutazáshoz és nem kell semmilyen bürokratikus formaságra számítania az odaérkezőknek. A kormányzat a turizmus élénkítése érdekében döntött akkor arról, hogy 46 ország polgárai számára biztosít vízummentességet.

Az üzbég kézműipar messze földön híres. 

Khiva, a sivatag kapuja

A Taskenttől 1000 kilométerre nyugatra fekvő Khiva az ókorban még iráni nyelvet beszélő történelmi Horezm birodalom központja volt, lakói a 10. század környékén törökösödtek el. A régi horezmiek közül többen Magyarországra is eljutottak, ők voltak a kálidok. A várost később Dzsingisz Kán, majd Timur Lenk hadai is lerombolták, Khiva ennek ellenére mindig újjá tudott épülni.

Óvárosa, a 8-10 méter vastag falakkal körülvett Icsan Kala ma is úgy néz ki, mint többszáz évvel ezelőtt. Egykor híres volt rabszolgapiacairól, az utolsó rabszolgakaraván 1873-ban érkezett a városba. 

Akkoriban európai utazó alig-alig jutott el ide, tíz évvel korábban ez sikerült Vámbéry Árminnak, aki részletes leírást adott a településről. A Felvidékről származó, 25 nyelven, közte törökül és perzsául is kiválóan beszélő Kelet-kutató szegény dervisnek adta ki magát, és ezernyi veszéllyel dacolva, a sivatagot és a rablótámadásokat túlélve jutott el ide, majd tovább Buharába.

Az Icsan Kala különlegessége, hogy ma is élő település, 360 házában 2600 állandó lakosa van. A sakktáblás elrendezésű utcákon járva úton-útfélen árusokba, boltocskákba boltunk, ahol a jellegzetes helyi fejfedő, a dupa számtalan változata mellett mindenféle színes kendőket, ruhákat, kézműves tárgyakat árulnak. Aki határozottan tud alkudni, az itt mindenféle ajándéktárgyat könnyedén be tud szerezni, akár még a helyi lányok hozományát képező, éveken át, kézzel hímzett, gyönyörű ágytakarót, szuzanit is vásárolhat.

Este Khivában, a háttérben az Iszlam Hodzsa minaretje. 

Az óvárosban lehet eltévedni, miután a Mohamed Ali kán medresze előtt álló, Kalta minor nevű, jellegzetes kék csempékkel borított, vaskos minaret mindenhonnan jól látható. A monumentális tornyot eredetileg 70 méter magasra építették volna, mint Delhiben a Kutub Minart, de nem fejezték be, így végül 26 méteres lett.

Akad azonban az Icsan Kalában egy több mint 56 méter magas minaret is, az Iszlam Hodzsa komplexumban. Névadója a kán nagyvezíre volt, aki egyebek mellett kórházat, postát és iskolát is alapított a városban, tragikus sorsát ennek ellenére nem tudta elkerülni, gyilkosság áldozata lett, ami errefelé nem számított rendkívüli eseménynek az elmúlt évszázadok során.

Bár az Icsan Kalában még céltalan sétálgatással is könnyen el lehet tölteni egy egész napot, érdemes felkeresni az olyan látnivalókat, mint a 212 darab, fekete szilfából faragott oszloppal büszkélkedő Juma mecsetet, amely a 10. századból származik. A mecset falain többfelé furcsa, fordított kereszt alakú jeleket láthatunk, ezek az iszlám és az eltörökösödés előtti perzsa idők zoroasztrikus vallásának szimbólumai.

Az Icsan Kala bármilyen évszakban gyönyörű, ugyanakkor mindenképpen érdemes este is eljönni ide: az épületek színes fényárban úsznak, a látványban séta közben vagy egy csésze tea mellett valamelyik teraszon ülve órákig gyönyörködhetünk.

A Kalta Minor jellegzetes épülete.

Ha időnk engedi, lépjünk ki az Icsan kala falai közül. Mivel bent egy idő után nem maradt elég hely új épületek és kertek kialakítására, a 19. század végén megépítették a csodálatos kerttel körülvett Nurrulaboy palotát, amelyben a kán hivatalos fogadótermeit találjuk. A név eredete érdekes: nem a kánt, hanem azt a kereskedőt nevezték Nurrulaboynak, aki eladta a telkét az uralkodónak az építkezés céljára, és azt kérte, hogy róla nevezzék el az épületet. A palota termei zavarbaejtően gazdagon díszítettek, a gyönyörű cserépkályhák mellett figyelmet érdemelnek a plafonra festett zenélő angyalok.

Az Icsan Kala szomszédságában az utóbbi évek során felépítettek egy hatalmas turisztikai komplexumot, amelyben különböző színvonalú szálláshelyek, éttermek és üzletek kaptak helyet. Aki valóban különleges élményt szeretne, az az óvárosban is megalhat.

Szöveg és képek: Szántó Zoltán

A cikk forrása: turizmus.com
A teljes cikk ITT olvasható.