A nagy dalmát hármas: Trogir, Split, Sibenik

2020. június 5.

Akárhova is indulunk nyaralni, gyökeresen más arcát mutatja egy terület, ha tisztában vagyunk pár alap történelmi dologgal vele kapcsolatban. Mindez már csak a magyar vonatkozások miatt is fokozattan igaz Dalmáciára.  

Sokan egyenlőként kezelik Horvátországot és Dalmáciát, pedig ez az az észak-déli irányban húzódó nagyjából 400 km-es tengerparti sáv, ami kb. Pag-szigetnél kezdődik és Splitben végződik, csupán az ország 21%-át teszi ki. Dalmácia tulajdonképpen Horvátország tengerpartja.

Ha autóval megyünk, akkor onnan tudhatjuk, hogy Dalmáciába értünk, hogy az A1-es autópályán kibukkanva a sokadik hosszú alagútból feltűnik a tenger, és feltűnnek a hatalmas kopár hegyek. Ezek a hegyek a Dolomitok, és nem csak a természetben találkozunk végestelen-végig a fehér dolomit mészkővel, de Dalmácia épületeinek nagy része is ebből a kőzetből épült. 

A terület  kopár, a történelem viszont nem

Az általános történelmi részletek sorolásával könnyű átcsúszni érdektelenbe, így majd a "városokban" nyernek inkább értelmet a dolgok, bevezetésnek csak annyit, hogy elhelyezkedéséből adódóan az elmúlt több mint 1000 évben Dalmáciát "rengeteg" behatás érte és ez szerencsére nagyrészt érezhető még ma is.

Kr. előtt 200 körül az illírek már itt voltak, ők voltak az "őslakók", Dalmácia neve is egy egykori illír törzs, a dalmaták nevét őrzi. A római kor nevezhető virágkornak, ekkor alapították a legtöbb települést (pl. Split) és a Római Birodalom egyik legjelentősebb császárát is Dalmácia adta (Diocletianus). Miután a Római Birodalom kettévált, a legtöbb város kelet-római, azaz bizánci befolyás alá került, ennek a nyomaival is találkozhatunk elég sok helyen. Mint ahogy velencei és magyar vonatkozásokkal is, hisz a középkorban hol Velence, hol pedig a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott Dalmácia. Ennyit bevezetőnek, és akkor jöjjön három város "demonstrációs" céllal. 

Trogir látnivalói

Trogir Dalmácia déli részén található, Split közelében, és ha valahol van értelme ellőni a "történelmi hangulatú kisváros" kifejezést, akkor itt abszolút van. Trogir "lényege" a pici szigeten fekvő középkori város, ami a szárazföld és Ciovo sziget között helyezkedik el, és ami természetesen az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A felsorolt "korok" közül Trogirban elsősorban a középkori emlékek jelentősek, például a Kamerlengo erőd, ami egy mini vár a mini szigeten, de nagyon magával ragadó a "velencés hangulatú" főtér is, ami nyilván a velenceiek uralma alatt alakult ki.

A horvát kisvárosokra jellemző szűk utcák itt új értelmet nyernek, szinte csak libasorban lehet közlekedni a labirintusszerű sikátorokban. Az egyik kapualjban még teregetnek, a szomszéd kapualjban pedig már egy hangulatos éttermet találunk. A giccsfaktort pedig csak emelik a kikötőbe egymás után érkező hajók. Trogir valóban olyan, mint egy középkori film díszlete, ha a közelében járunk (de akkor is, ha nem annyira a közelében) érdemes eljönni ide.

Trogirnak egyébként komoly magyar vonatkozása van: miután Split nem fogadta be, itt talált menedéket a tatárok elől menekülő IV. Béla és innen tért aztán haza, hogy megkezdje a "második honalapítást".

Split látnivalói

Split, amit Európa legnaposabb városának mondanak, eléggé "nagyvárosias", de ez nem is csoda: a főváros Zágráb után ez Horvátország második legnagyobb települése. Turista szempontból ez annyit jelent, hogy a történelmi városmag eléréséhez át kell magunkat hámozni a külső modern városhéjon (és általában a nagy dugókon). Splitre elsősorban a római kori emlékek jellemzők, merthogy a városmag itt Diocletianus palotát jelenti (konkrétan a császár egykori luxusvilláját).

A palota egy fallal körülvett nagyjából 170-szer 200 méteres négyzetes terület, sikátorokkal, függőkertekkel, templomokkal, múzeumokkal és rengeteg turistával. Tényleg egy picit az ókori Rómában érezhetjük magunkat, már csak azért is, mert rengeteg beöltözött legionárius császkál az utcákon.

Egyébként Diocletianust Split első lakosának is nevezik, hisz mikor 293-ban megépítette a fényűző palotát a tenger partján, még nem volt itt semmi. A császár 305-ben vonult vissza a politikától és 316-ban bekövetkezett haláláig élt itt, halála után holttestét a palota területén található mauzóleumban helyezték el.

Érdekesség, hogy a mauzóleumra pár száz év múlva egy katedrális emeltek, aminek a névadója az a Szent Domnius lett, akinek épp az egyik legnagyobb keresztényüldözőként számon tartott Diocletianus császár miatt kellett meghalnia. A katedrális 57 méter magas tornyába egyébként mindenképp érdemes felmenni, mert belátni innen az egész várost.

Split is sok magyar vonatkozással rendelkezik, de ma talán az a legfontosabb, hogy állítólag itt született a híres "Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől" mondás. Méghozzá úgy, hogy II. András király 1200 körül épp keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre és a hajón ott volt Makó vitéz is, aki amellett, hogy remek katona volt, az italt sem vetette meg. A vitéz valószínűleg akkor is kissé ittas volt, mikor a hajó Splithez ért, mert a legenda szerint a város körvonalait meglátva elkezdett örvendezi és kiabálni, mert azt hitte megérkeztek Jeruzsálembe. Pedig Makó akkor még nagyon messze volt Jeruzsálemtől... (A hasonló nevű településnek tehát semmi köze a mondáshoz.)

Sibenik látnivalói

Bár harmadik városnak például Zadar is abszolút adná magát, hisz 1918-ig Dalmácia fővárosa volt, azért választom mégis Sibeniket, mert ahhoz képest, hogy "mit tud", kevés szó esik róla. 

Eleve érdekes az elhelyezkedése, hisz sokszor még akik itt nyaralnak, azok sem tudják, hogy Sibenik nem kimondottan tengerparton, hanem a Krka folyó partján fekszik. Illetve ott, ahol Dalmácia legnagyobb folyója, a Krka a tengerbe ömlik. Egyébként ezért van az, ha a környékbeli strandokon fürdünk, nem annyira sós a víz.

Sibenik hangulata nagyon jó, itt is megvannak a szűk sikátorok, kis éttermek, üzletek, ráadásul itt még lépcsőkkel is meg van spékelve a "buli", mivel az óváros egy hegyoldalban fekszik. Éppen ennek a hegynek a tetején áll a Szent Mihály erőd, ami a velenceiek uralkodása alatt épült (így természetesen velencei stílusban). Nagyon szépen felújították, de nem csak ezért érdemes felmászni ide, hanem azért is, mert ritka erős panoráma nyílik a városra és a tengerre.  

Szintén velencei, méghozzá "velencei, késő-gótikus" stílusban épült a Szent Jakab katedrális, amit Horvátország egyik legszebb templomnak tartanak. A templom egyébként kívülről nem mutat magából túl sokat, de amikor az ember belép, leesik az álla a hatalmas belmagasságtól, az óriási oszlopoktól és a fantasztikus oltártól. A templom (egész pontosan az oltára) egyébként 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Sibenik egyébként a 12. századig a Magyar Királyság része volt és csak ezután került a velenceiek kezére, de elnézve a várost, ebből a cseréből mondhatjuk, hogy profitált. 

 Gyetván Csaba
színész, műsorvezető

 Az eredeti cikk a turista-szalami oldalon ITT látható.