Üzbegisztán alulnézetből - egy rendhagyó utazás tanulságai 1.

Kép forrása: https://shootplanet.com

A történelmi Üzbegisztán – a Selyemút egyik legfontosabb állomása – igazi kincs a kultúrák és az ősi civilizációk szerelmesei számára. A cikk írója, Gáspár Kinga részt vett sajtó utunkon, és úgy érezte, hogy mindenképpen meg kell osztania az élményeit, hogy mások is megismerhessék ezt a lenyűgöző országot. Az utazás minden pillanata egy újabb meglepetést tartogatott. A teljes élménybeszámolót az Egy.hu oldalán olvashatják el. 

Ebben a történetben látszólag semminek nem úgy kellet volna megesnie, ahogy végül alakultak a dolgok, visszagondolva mégis minden tökéletes időzítéssel történt, szerencsés csillagzat alatt. Ajándékba kaptam egy fantasztikus közép-ázsiai utat, Üzbegisztánba, amiért örök életemben hálás leszek mindenkinek, aki részese volt. Kalandosnak ígérkezett, s végül minden várakozásomat felülmúlta. Elmesélem.

Ázsia közepe sokunk számára nemcsak térben, de történelmi időben is nagyon távolinak tűnik, hiszen olyan képeket társítunk ehhez a vidékhez, mint a Selyemút állomásai, sivatag, mecsetek és medreszék sora, színes ruhákba bugyolált, cserzett bőrű asszonyok és férfiak, intenzív ízek és illatok, no meg a szovjet utódállamokra jellemző beton-báj, amely mindezt a patinát helyenként még érzékelhető szálló szürke porral hintette be.

Tevekaraván a Selyemúton

Üzbegisztán különösen izgalmas terület ebben a térségben. Egyrészt éppen a középpontjában terül el, hosszan elnyúlva: északon a Kazahsztánba átnyúló Aral-tótól a Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal határos déli Fergana-völgyig, a keleten hömpölygő Amu-darja folyótól, mely a Tien-san vonulatai között halad, az ország belső felében terpeszkedő Kizil-kum sivatagon át a dél-nyugati országrészben lévő fővárosig, Taskentig.

Másrészt emberemlékezet óta kultúrák találkozóhelye és olvasztótégelye – olyan vidék, ahová kereskedni, élni és átutazóban is folyamatosan érkeztek népcsoportok hosszú évszázadokon keresztül.

Az eredetileg iráni népek által lakott területre a 10. században török ajkú népesség érkezett, majd a Dzsingisz-kán vezette hódító hadjáratok nyomán mongol uralom alá került, később pedig a nagy kán egyik leszármazottja, a nagytermészetű hadvezér, Timur Lenk alapította meg itt saját államát 1370-ben, Szamarkand központtal. A 15. század végéig a timuridák uralták e földet, majd az Arany Horda területéről érkező kipcsak-törökök törtek be északról, átvéve a hatalmat. Ők nevezték magukat özbégeknek vagy üzbégeknek – ekkortól származtatják a népnév eredetét. A 16. században 3 kánságra – Buharai, Kokandi, Hívai kánságra – oszlott az ország, és e tartományok kulturális identitása ma is releváns különbségeket mutat. Üzbegisztán 1917-től fokozatosan – területenként más-más időszakban, egységesen pedig 1924-től – orosz uralom alá került, majd hivatalosan 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.

A Taskenti Iparművészeti Múzeum épülete

Dióhéjba zsugorított történelméből négy megfigyelés mindenképpen segítségünkre lehet egy ilyen útra való felkészülésben. Egyrészt a mai Üzbegisztán perzsa, török, mongol és orosz kulturális hatások egyvelegéből egy új korszak hajnalát éli: a felszabadulás után a globalizáció számára is kaput nyitó ország eklektikus képe tárul elénk. Az 1966-os taskenti földrengés után újra kellett építeniük a teljes fővárost, és a korábbi szovjet építészet emlékeit már nem láthatjuk, de a város mai arculata bőven őrzi még a megszállás emlékét – több részletében pedig már a legkorszerűbb megoldásokkal találkozhatunk.

Másrészt a túlnyomóan iszlám vallású ország a keleti kereszténységet és a távol-keleti buddhista tanokat is ismeri, hiszen az együttélés egyik feltétele – a kulturális tolerancia mellett – a vallási tolerancia volt ezen a vidéken is. Harmadrészt az üzbég kultúra rétegzettségének megfelelően a különböző országrészek és települések nagyon eltérő képet mutatnak: a Taskent, Híva, Buhara, Szamarkand, Taskent vonalon igazi időutazásban lehet részünk. Negyedrészt pedig egy ilyen ősi és ennyire gazdag kultúra megismerésére – bármennyit is olvasunk előzetesen – nem lehet úgy felkészülni, hogy a helyszínen ne érjen meglepetés.

Még akkor sem, ha az indulást megelőző hetekben Zsuzsával, az 1000 Út Utazási Iroda kiváló utazásszervezőjével sűrűn konzultáltunk a praktikus és az álomszerű részletekről is. Már az is nagy biztonságot jelentett, hogy felkészülés közben éppen azzal az emberrel tudtam megbeszélni a terveimet, aki a pazar utat menedzselte.

A taskenti metró egyik állomásának részlete, melynek tematikája az űrhajózás 

Kényelmesebben nem is indulhatott volna ez az utazás: a Qanot Sharq üzbég légitársaság Budapest-Taskent direkt járata újdonság a légiforgalmi piacon. Aki korábban Üzbegisztánba vágyott, Isztambulon keresztül kellett terveznie, hosszú várakozási idővel működő átszállásokkal, és garantáltan nem ért oda aznap. Az egyelőre hetente közlekedő egyenes járat tehát nemcsak mérföldekkel, de időben is jelentősen megkönnyíti az odajutást, nem beszélve arról, hogy minden előkészületet – a repülőjegytől a biztosításig – az 1000 Út Utazási Iroda intézett a csoportnak.

Tizenegyen ültünk fel a Taskentbe tartó gépre – azt hiszem, a többiek nevében is mondhatom – életünk egyik legérdekesebb útjára, hogy belevessük magunkat a Selyemút központjának titokzatos világába, felkeressük Avicenna és Vámbéry Ármin nyomait, végigkóstoljuk az üzbég konyha gazdag kínálatát, és minél több élményt hazahozzunk ebből a fűszeres, illatos közép-ázsiai muzulmán kultúrából. Hamar kiderült, hogy – a közös érdeklődésen, valamint a kíváncsiságtól sűrűsödő, szinte tapintható izgatottságon túl – e maroknyi csapat minden tagját a humorérzék is finom szálakkal fogja egyben tartani, és ez utólag be is igazolódott.

Hiva, az Ichan Kala bejárata a Kalta Minorral, az alacsony minarettel 

Fotók (kivéve a nyitókép) és szöveg: Gáspár Kinga
A cikk forrása: Egy.hu

A teljes cikk az Egy.hu oldalán olvasható. 

Ön is szeretné belevetni magát a Selyemút központjának titokzatos világába, és végigkóstolni az üzbég konyha gazdag kínálatát? Üzbegisztáni körutazásaink erre kitűnő alkalmat adnak.