Meglepő érdekességek az Északi-sarkról

Kép forrása: https://www.theatlantic.com

Az Északi-sark az egyik legkevésbé ismert hely a bolygón. Gyakran úgy gondolunk rá, mint arra a földre, ahol a Mikulás a manóival és rénszarvasokkal él. A gyerekek arról álmodoznak, hogy egy nap ellátogatnak az Északi-sarkra, és egy hideg, jéggel borított országot képzelnek el, ahol cukorkák szegélyezik az utcákat, amelyen manók nyüzsögnek. A valóságban az Északi-sark egészen más, mint amit a legtöbben hisznek. Az Északi-sark ugyanis nem az a hely, ahol a Mikulás él. Valójában egyáltalán nem is föld.

A mélyben rejtőző olaj

Tudta, hogy a világ egyelőre még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, illetve a földgáz-készletek 30 százaléka rejtőzik az Északi-sarkkörön túl? A szakértők szerint az olaj legnagyobb része a tenger alatt található, a kontinentális lemezeken, de a régió nagy részét még fel kell tárni. A helyzetet bonyolítja, hogy több ország is igényt tart az Északi-sarkkörre: Oroszország, Kanada, Norvégia, Dánia (Grönland miatt) és az Egyesült Államok (Alaszka miatt). Mindegyik ország számára engedélyezett, hogy a partjaiktól számított 200 mérföldes körzetben feltárja a potenciális olajkészleteket.

Az Északi-sarki évszakok

Ahogy a Földön bárhol máshol, itt is az évszakoktól függően változik a hőmérséklet. Az Északi-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig 0 Celsius-fok. Az évszakoktól függ a napi fénymennyiség mértéke is. Alaszkának, valamint Norvégiának és a többi sarkköri országnak is hat hónapig világos nappal, hat hónapig pedig szinte teljes sötétséggel kell szembenéznie.

Minél északabbra utazunk, annál hosszabb sarki nappalokkal és éjszakákkal találkozhatunk. Vagyis a legészakibb ponton fogjuk tapasztalni a leghosszabb sarki nappalt. Az Északi-sarkon 190 napig tart a sarki nappal (március 19-től - szeptember 25-ig), amelyet a sarki éjszaka követ.

Kép forrása: https://ponant.ephoto.fr

Mégsem ez a leghidegebb hely a világon

Az Északi-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig 0 Celsius-fok. Talán sokkoló lehet, de nem az Északi-sark a Föld leghidegebb helye, ugyanis a Déli-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 60 Celsius-fok, nyáron pedig mínusz 28,2 Celsius-fok. Az Északi-sarkkal ellentétben a Déli-sark egy vastag jégtakaró tetején helyezkedik el, amely egy szárazfölddarab tetején fekszik. Az Északi-sarkot viszont egy vékony sarkvidéki jégtakaró alkotja, amely alig 1 méterrel a tengerszint felett lebeg, és ez a tény lehetővé teszi, hogy a táj elnyelje a hőt a környező Jeges-tengerből.

Még itt is van élet

Bár a körülmények a legtöbb ember számára túl keménynek tűnhetnek, de Kanada és Alaszka északi részén őslakos inuit törzsek élnek. Az Északi-sarkkör pedig nagyszerű hely arra, hogy jegesmedvéket figyelhessünk meg a vadonban. De tartsa nyitva a szemét, mert láthat még orkákat, púpos és beluga bálnákat vagy sarki rókákat. Viszont egyetlen állatot nem láthatunk az Északi-sarkon, mégpedig pingvint. Ők ugyanis csak a Déli-sarkon élnek.

Kép forrása: https://ponant.ephoto.fr

Az egyszarvú mítosza

Tudta, hogy az egyszarvúakról szóló mítoszokat ihlető lény az Északi-sarkról származik? A narvál, egy kis bálna, amely az Északi-sarkkör hűvös vizeiben él, egy akár 3 méter hosszúságú agyarral rendelkezik, ami miatt a "tenger egyszarvúja" becenevet kapta. A 16. században gyakran hittek abban, hogy a szarvnak varázsereje van, amellyel betegségeket lehet gyógyítani. Nagy volt a kereslet a legendás agyarra, állítólag I. Erzsébet királynő 10 000 fontot adott ki, hogy megszerezze a saját narvál agyarát. Napjainkban a narválpopuláció sajnos csökkenőben van a vadászat (az inuitok a húsát, az agyarakat és a C-vitaminban gazdag bőrét használják fel a mindennapi életükben), az éghajlatváltozás és a fő táplálékforrásuk, a laposhal halászata miatt.

Az északi-sarki maraton

Az Északi-sark Maraton a világ leghűvösebb maratonjaként hirdeti magát, és a -31 fokos hidegben való futás valóban egy igazi kihívás. 2002 óta minden évben megrendezik, és bizony rengeteg sportoló dacol a körülményekkel, hogy megmérkőzzön az úszó, sarkvidéki jégpáncél tetején. A versenyzőknek rétegesen kell felöltözniük, hőszigetelő rétegek, szélálló nadrágok, kesztyűk, zoknik, sőt, még szemüveg is szükséges. A verseny nem kevés pénzbe kerül, ugyanis a verseny előtt és után szállás szükséges a grönlandi Spitzbergákon, át kell repülni az Északi-sarki táborba és vissza, és a sarkvidéken belül is helikopteres repülések szükségesek. De a dicsekvés joga megfizethetetlen!

Kép forrása: https://www.arctictoday.com

Nincs időzóna

Az Északi-sarkon nincs időzóna. Itt a nap minden évben csak egyszer kel és nyugszik. És mivel itt nincs állandó emberi település, ezért soha nem volt szükség arra, hogy időzónát rendeljenek az Északi-sarkhoz. A látogatók az ott tartózkodásuk alatt a saját időzónájukat használják.

Sőt, még föld sincs

Talán meglepő tény lesz, de az Északi-sarkon nincs szárazföld. Technikailag inkább hasonlít egy hatalmas, úszó jéghegyre, mint egy szigetre. Fizikai tömegét hatalmas vastagságú jégtáblák alkotják, amelyek a Jeges-tenger felszínén úsznak. A jég alatt az óceán olyan mélyre nyúlik, hogy 10 Empire State Buildinget lehetne egymásra rakni anélkül, hogy elérnénk a felszínt.

Kép forrása: https://ponant.ephoto.fr

Az Északi-sarkon a nap évente csak egyszer kel fel

Az Északi-sarkon a nap a márciusi, tavaszi napéjegyenlőség idején kel fel, és ezt követően hat hónapig folyamatosan világos nappal van. A nap a szeptemberi, őszi napéjegyenlőség idején nyugszik le, amit hat hónap örökös sötétség követ. Egyetlen nap alatt úgy tűnik, hogy a Nap megkerüli az Északi-sarkot, anélkül, hogy a horizont alá süllyedne. Ez a különös jelenség azért következik be, mert a Föld ferde tengelyen kering a Nap körül. Márciustól szeptemberig az északi pólus a Nap felé fordul, majd szeptembertől márciusig a másik irányba.

100 évbe telt, mire felfedezték az Északi-sarkot

1827-ben egy William Edward Parry nevű brit tengerésztiszt expedícióra indult, hogy felfedezze az Északi-sarkot, de nem sikerült elérnie. Számos további, 19. századi felfedező indult útnak, hogy sikerrel járjon ott, ahol Parry kudarcot vallott, de ezek a kísérletek is mind korán véget értek a betegségek, fagyhalál, éhezés vagy katasztrófák miatt. Aztán 1908-ban két felfedező is azt állította, hogy nagyjából egy időben elérte az Északi-sarkot. Frederick Cook azt mondta, hogy ő volt az első, de Robert Peary felfedezőtárs azt állította, hogy Cook elszámította magát, és valójában Peary csapata volt az, aki elsőként felfedezte a sarkot. A történészek azonban mindkét beszámolót vitatják. Ma az Északi-sark felfedezéséért egy Roald Amundsen nevű norvég utazót tartanak számon, aki 1926. május 12-én, közel 100 évvel azután, hogy William Edward Parry először kísérelte meg az utat, egy léghajóval elérte az Északi-sarkot.

Kép forrása: https://www.britannica.com

Két Északi-sark van

A Déli-sarkkal ellentétben, amely az Antarktisz kontinensen található, az Északi-sark alatt nincs szárazföld, hanem inkább egy úszó sarkvidéki jégtakaró, amely a hidegebb hónapokban kitágul, nyáron pedig a felére zsugorodik. Hogy a dolgok még bonyolultabbak legyenek, az Északi-sarknak két különböző meghatározása létezik. Az első az északi mágneses pólus, amely a szó szoros értelmében egy mágneses jelenség, amely naponta változik a földkéreg alatti változások függvényében. Ezen kívül létezik az északi földi pólus, amely a Föld tetejére utaló fix pont.

Bartos Szilvia

Szeretne luxuskörülmények között Roald Amundsen nyomában járni? Vegyen részt a Luxushajóval az Északi-sarkra programunkon.