Fejléc menü

A gízai piramisok a mai napig őrzik a titkukat



A Földön egyetlen mesterséges építményt sem övez annyi titokzatosság, mint a gízai nagy piramisokat. Feltételezések szerint nagyjából i. e. 2550 és 2490 között épültek, és ezek a csodálatos piramisok a világ legnagyobbjai közé tartoznak. Annak ellenére, hogy ilyen jól ismertek és ilyen jelentős régészeti értékkel bírnak, nem sokat tudunk arról, hogy mi rejlik az építmények belsejében. Az olyan egyszerű kérdések, mint például, hogy pontosan hogyan épültek, sőt, hogy miért, továbbra is vita tárgyát képezik a tudósok körében. Egy viszont biztos: minden egyiptomi körutazás érinti a piramisokat.


Még mindig nem tudjuk, hogyan épültek

Az egyiptomi piramisok egyik legnagyobb rejtélye az építésükhöz alkalmazott technika. A hihetetlen teljesítmény még lenyűgözőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a nagy piramis építéséhez több, mint 2 millió mészkő- és gránittömböt használtak fel. Ráadásul minden egyes kőtömb körülbelül 2,5 tonnát nyom. Hogyan mozgatták ezeket az óriási tömböket? Sajnos bár az egyiptomiak nem hagytak maguk után írásos feljegyzéseket, de az évek során számos elmélet született. Egy legújabb elmélet szerint a megoldás kulcsa a víz és a homok.

cikk_0_1000ut-egyiptom-gizai-piramisok-falfestmeny.jpg
A kép forrása: https://www.iflscience.com

Ugyanis egy i. e. 1900-ból származó falfestmény egy olyan felvonulást ábrázol, amely egy nagy szobrot húz egy szánon, miközben egy ember elöl áll, és vizet önt a homokra. Bár eredetileg úgy gondolták, hogy ez a gesztus pusztán csak egy szertartás volt, manapság már úgy vélik, hogy ez a festmény rejti a kulcsot annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogyan mozgatták ezt a rengeteg súlyt. Ugyanis a kutatók kísérletet tettek arra, hogy nagy mennyiségű súlyt húzzanak egy szánon homokon keresztül. Azt tapasztalták, hogy ha megfelelő mennyiségű vizet adtak a homokhoz, akkor a feladat lényegesen könnyebbé vált. A homok nedvessége nagymértékben, akár 50%-kal is csökkentette a súrlódást, így sokkal könnyebben lehetett nagy tömegeket vontatni.


Nem rabszolgák építették a piramisokat

Az a régóta fennálló elmélet, hogy a piramisokat rabszolgák építették, talán nem is igaz. A görög történész, Hérodotosz volt az, aki írásaival hozzájárult ennek az elképzelésnek a elterjedéséhez. Az 1990-es években fedezték fel a feltételezhető piramisépítők sírjait. A sírok alapján az egyiptológusok egészen biztosak abban, hogy nem rabszolgák voltak, hanem inkább olyan emberek, akik alacsonyabb jövedelmű családokból származtak. A sírokba való temetésük azt bizonyítja, hogy a piramisok építésében betöltött szerepük inkább megtiszteltetés volt, és biztosan nem olyan bánásmódban részesültek, mint a rabszolgák.


A modern tudomány egy új üreget fedezett fel

Számos, különböző technológiai javaslat született már arra, hogyan lehetne feltárni a gízai piramisok belsejének rejtélyeit. 2017-ben tudósok bejelentették, hogy részecskefizikát felhasználva „belenéztek” a piramisok belsejébe, és felfedeztek egy hatalmas, több mint 30 méter hosszú üreget. Az üreget ScanPyramids Big Void néven nevezték el. A rendeltetése ismeretlen, de a méretei nagyon hasonlítanak a Nagy Galériához, amely Khufu fáraó egykori végső nyughelyéhez vezet.

cikk_0_1000ut-egyiptom-gizai-piramisok-scan.jpg
A kép forrása: https://www.thearchaeologist.org

A technológiát, amelyet ehhez a csodálatos felfedezéshez használtak, müon-radiográfiának nevezik. A tudósok müonokat, az elektronokhoz hasonló, de sokkal nagyobb tömegű, instabil szubatomi részecskéket alkalmaztak arra, hogy áthatoljanak a piramis rétegein, és segítsenek feltérképezni, mi rejlik a belsejében. A müonok akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás (a Napból származó nagy energiájú részecskék) a Föld légkörében lévő atomokkal ütköznek. A müonok egyik hasznos tulajdonsága, hogy képesek behatolni szilárd tárgyakba, anélkül, hogy befolyásolnák azokat, és ebben segít az, hogy szó szerint mindenhol jelen vannak. Bár természetesen az egyiptomi csoportos utak során ezt az üreget nem lehet megtekinteni, de amikor belépünk a piramis belsejébe, gondolkodjunk el azon, hogy vajon még mit rejthet ez a gigantikus építmény?


A csillogó múlt

Meglepődnénk, ha a piramisokat az eredeti állapotukban láthatnánk. Ugyanis egészen másképp néztek ki, mint manapság. Egykoron a piramisokat egy fényes, csillogó mészkő réteggel fedték be. A felbecsülhetetlen értékű ékszerekként csillogó piramisokat úgy tervezték, hogy visszaverjék a napfényt.

cikk_0_1000ut-egyiptom-gizai-piramisok-marvany.jpg
A kép forrása: https://curiosmos.com

A burkolat köveit olyan simára csiszolták, hogy ragyogó fehéren ragyogjanak, így visszatükrözte a napsugarakat, és sok mérföld távolságból is jól láthatók voltak. Viszont a burkolatot az idők során lefeszítették, és más építkezésekhez használták fel.


Atlantisziak építették a piramisokat?

Atlantisznak nevezik azt a mitikus, elveszett kontinenst, ahol állítólag olyan fejlett civilizáció virágzott, mint előtte soha korábban a Földön. Mint azt tudjuk, Atlantiszt a mítoszok szerint elnyelte a tenger. Néhány elmélet szerint az egyiptomi piramisokat az atlantisziak építették. Ugyanis kontinensük pusztulása után állítólag végigvándoroltak a Földközi-tengeren, és többek között hozzájárultak az egyiptomi civilizáció gyors fejlődéséhez. Fontos megjegyeznünk, hogy ezeket az elméleteket semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, csupán feltételezések.


A titokzatos nagy szfinx

Oroszlán testével és emberi fejével a szfinx szent, mitológiai szimbólum volt. Úgy tartják, hogy a bátorságot és az erőt az oroszlán teste képviselte. Az emberi fej pedig a király tudását és intelligenciáját szimbolizálta.

cikk_0_1000ut-egyiptom-gizai-piramisok-szfinx.jpg
A kép forrása: https://www.britannica.com

Gízában a nagy szfinxet feltételezhetően a piramisok védelmezőjeként építették. A szfinx sok történelmi vita forrása, mivel nem egyértelmű, hogy Kheopsz nagy piramisának építése során, vagy azt követően, Kheopsz fia, Khafre építtette-e. Mindazonáltal a gízai szfinx majdnem olyan híres, mint maguk a piramisok, és mindenképpen kötelező látnivaló egy Egyiptom körutazás során!

Bartos Szilvia

Egy csoportos utazás Egyiptomba – minden utazó bakancslistáján szerepel ez a kívánság! Fedezze fel a helyszínen a piramisok titkait!

 

Cikkek szűrése

Legújabb cikkek

  • Winnetou konyhája
  • A 15 legjobb hely Cipruson
  • Menni kell! Uganda
  • A baklava diadalmenete
  • Menni kell! Kína - önkéntes

Legkedveltebb cikkek

  • Zanzibár legjobb strandjai
  • Endrei Judit - A titokzatos Peru 2. rész
  • Endrei Judit - Nagy Péter városa: Szentpétervár 1. rész
  • Aeroflot - Kelet-Európa legnagyobb légitársasága
  • Bosdalafossur - A Feröer-szigetek óceáni vízesése

Ajánlott utazások


Kis létszámú csoport
Norvégia

Az Aurora borealis titkai

5 nap / 4 éj
2025.02.13-2025.02.18
összesen 3 időpontban
710 000 Ft/fő
Garantált indulás!
Kis létszámú csoport
Albánia

Albánia legszebb vidékein

8 nap / 7 éj
2024.06.18-2024.06.26
összesen 2 időpontban
470 000 Ft/fő
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Kis létszámú csoport
Üzbegisztán

A Selyemút nyomán Üzbegisztán

9 nap / 7 éj
2024.08.15-2024.08.24
összesen 5 időpontban
740 000 Ft/fő
Kis létszámú csoport
Mianmar (Burma)

Ázsia lelke – A titokzatos Burma

13 nap / 10 éj
-2024.06.11
összesen 0 időpontban
0 Ft/fő
Kis létszámú csoport
Franciaország

Bordeaux - bor és kultúra

4 nap / 3 éj
-2024.06.02
összesen 0 időpontban
0 Ft/fő

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!