Fejléc menü
Akik először tették globálissá a világot
A Magyarországon hosszú ideig a spanyolok árnyékában létező Portugáliát az utóbbi évtizedekben egyre többen kezdik felfedezni az atlanti-parti ország hihetetlenül gazdag múltjának olyan állomásait megismerve, amelyek korántsem csak a portugálok számára voltak meghatározóak. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a Kr. u.-i XII. század folyamán önállóságot nyert portugál nép és állama Európa és a világ történelmére az azóta elmúlt nyolc és fél évszázad során döntő hatást gyakorolt. Ezenfelül ma a portugál nyelvet 4 kontinensen, Portugália tízmilliós lakosságánál hússzor többen beszélik, a portugál zene, konyhaművészet és sport szereplői pedig nemzetközi szinten is jól ismertek. Ebbe a hosszú folyamatba szeretnék egy betekintést nyújtani a Kedves Olvasó számára, mint egy kedvcsináló, egy helyszíni tapasztalatgyűjtésre.
A kép forrása: https://en.wikipedia.org
A Portugál Királyság születése előtti, ködbe vesző időkről leginkább a szakkönyvekben és a múzeumok tárlóiban találunk információkat: a szomszéd Spanyolországgal összevetve viszonylag kevés látható nyoma maradt a keltibér, a római és a germán jelenlétnek. A Lisszabontól délkeletre található Évorában máig áll egy Diána-templom, Coimbra közelében mozaikkal borított padlójú lakóházakat tártak fel, Chaves pedig jelenleg is használja a Traianus császár idején épült hidat. Ám a rómaiak kulturális hatása elsősorban a portugálok újlatin nyelvében, az ő uralmukat a Kr.u. V. században megdöntő gót és szvéb törzsek létrehozta királyságoké pedig abban a harcos szellemben élt tovább, amely a 711-ben Észak-Afrikából érkező mór hódítókkal vette fel a küzdelmet azután, hogy a muszlim jövevények állama, a Córdobai Kalifátus az első ezredforduló után darabokra hullott. Az ezt kihasználó észak-ibériai keresztény kisállamok kicsivel később olyan sikeres déli irányú terjeszkedésbe kezdtek, ami idehaza is ismert saját elnevezést kapott: reconquista, azaz visszahódítás. Ezt a területszerzést a XI-XIII. századi újabb afrikai inváziók már csak elnyújtani tudták, ugyanakkor fontos tudnunk, hogy miként a spanyol szomszéd esetében is, úgy Portugália mai arculatán is döntő nyomot hagyott ez a korszak, úgy az összes ibér-félszigeti nyelv további fejlődésében, az ételekben, az építészetben és nem utolsósorban a mai lakosság kinézetében.
A kép forrása: https://vivecamino.com
Maga Portugália az egyik ilyen terjeszkedő keresztény hatalom, a Leóni Királyság déli határán, a muszlim szomszédság okán létrehozott őrgrófságként kezdte, nem más központtal, mint a későbbi országnak nevet Portus Cale kikötőjével. Igen, ez bizony a mai Portó városa, a Douro-folyó torkolatánál, a kéttagú névből pedig idővel megszületett a Portugal alak. A Burgundiából ideszármazott Henriques de Borgonha fia, Afonso Henriques, 1139-ben döntött úgy, hogy független országot kreál magának. Innentől 45 éven át harcolt az önállóságért úgy a mórok, mint egykori hűbérurai ellen és tette ezt olyan sikeresen, hogy 1147-ben, a Szentföld felé tartó keresztesek katonai segítségével, új fővárost is szerzett fiatal királyságának. Az egykori római Olisipo, (arabul al-Usbuna) régi, fontos kikötővárosa ekkor nyerte el a Lisboa alakot, amiből a magyar Lisszabon forma is jön. A frissen létrehozott Portugál Királyság I. Afonso utódai alatt is folytatta a hódítást, a keresztény szomszédság időközben legerősebb hatalmává váló Kasztília nem kis bosszúságára. A portugálok 1240-re leértek a félsziget délnyugati partszakaszára, a nevében máig az arab „Nyugat” szót őrző Algarve így lett az utolsó szárazföldi portugál tartomány.
A kép forrása: https://www.reddit.com
Portugália ezzel egyértelműen kikövetelte a helyét az Ibér-félszigeten, és mint egy már nem jelentéktelen ország, a továbbiakban is részt kívánt venni a korabeli politikában. I. Dinis (azaz Dénes) uralkodása alatt a partmenti tengeri kereskedelem fejlesztése végett, hajóépítésre való fát adó erdőket telepítettek Leiria környékén, a felszámolt templomosok helyébe saját lovagrendet (Ordem do Cristo) hoztak létre, utóbbi impozáns kolostora látható Tomar városkája mellett. 1340-ben pedig az általában ellenséges Kasztília szövetségeseként verték vissza az utolsó észak-afrikai partraszálló támadókat Andalúziában. Ennek emlékműve Guarda városában látható. Ez azonban még kevés volt a „nagy ugrás” megkezdéséhez. Ahhoz egy dinasztiaváltás és az újfent ellenséges kasztíliai szomszéd ellen vívott (egyetlen) győztes háború kellett. A döntő összecsapásra 1385-ben, Közép-Portugáliában, egy Aljubarrota nevű falu mellett került sor. A diadal emlékére emelt Győzedelmes Szűz Mária-kolostor egy a nevében is a csatára utaló település központja is lett: A Batalha (magyarul „a csata”.) Ennek befejezetlen kápolnája (Capela Imperfeita) már a következő korszak, a portugál világhatalom máig elgondolkodtató lenyomata. Ezzel folytatjuk legközelebb.
Igaz Levente
Fedezze fel Portugália történelmi helyszíneit portugál körutazásaink során.
Cikkek szűrése
Legújabb cikkek
Ajánlott utazások
A Selyemút nyomán Üzbegisztán
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!
Elismeréseink
© 1000 ÚT Utazási Iroda. Engedélyszám: U-001681/2015 Adószám: 25378425-2-42