Fejléc menü
Pompei Észak-Afrikában?
Hajdan a mai Algéria területén állt a berber Numídia, amely Rómával szövetségben harcolt Hannibál ellen. Ám Róma hamarosan gyarmatosította szövetségesét és nagyszabású építkezésekbe kezdett az afrikai kontinens ezen darabján is. A késő római korban a mai Algéria virágzó keresztény fellegvár volt, itt született a „Vallomások” berber szerzője, Szent Ágoston is. A 7. században érte el a területet az arab-muszlim hódítás, ezzel a berber-római-keresztény egyveleg helyét lassan a berber-arab-muszlim kultúra vette át.
Algéria fővárosa, az ország északi, földközi-tengeri partvonalán található Algír akár Európában is lehetne franciás stílusú sugárútjaival és elegánsan megkopott, kovácsoltvas balkonos palotáival. Ez alól kivétel a Casbah, az erődítményváros – mely Le Corbusier szerint „az építészet és várostervezés egyik mesterműve" –, a világ egyik legösszetettebb és hajdan legsűrűbben lakott labirintusa. Algír a 16. századtól majd 200 évig saját kalózflottával rendelkezett, és rendkívül forgalmas kereskedőváros hírében állt. Az 1830. évi francia hódítás után a nagy számban betelepülő európaiak palotákat emeltek a régi arab város helyén, így a középkori város Cashbán kívül eső része elpusztult.
A városmag sikátoros utcáira a török hadi építészet és az arab építészeti hagyományok különös keveredése jellemző. Az algériai ellenállás hajdan ezekben a házakban szövetkezett a „feketelábú” francia gyarmatosítók ellen, s hogy ezt megakadályozzák, a katonák sok sikátort befalaztak, teljes utcákat zártak le vagy házakat robbantottak fel. Igazi állagmegóvásról csak Algéria függetlenné válása után, az 1970-es évek elejétől beszélhetünk, s bár a városmag 1992 óta világörökségi védelem alatt áll, a Casbah sokat látott épületeivel, középkori hangulatával igazán autentikus élmény.
Mivel a közelmúltig kevés turista érkezett az országba, látványos, szinte érintetlen romokat látogathatunk. Olaszország után itt találhatóak meg a legépebben megmaradt római városok. Az UNESCO három helyszínt nyilvánított világörökségnek: Timgádot, Dzsemilát és Tipázát, de ne feledkezzünk el Hippo Regius, Lambaesis és Tiddis romvárosairól sem.
Személyes kedvencem Timgád romvárosa az Aurs-hegység északi vonulatai között, 1000 méteres magasságban, szinte mediterrán klímával és növényzettel. A Kr. u. 100-ban alapított kolónia a megtisztelő észak-afrikai Pompei nevet vívta ki magának. A katonai helyőrséget Traianus alapította colonia Marciana Traiana Thamugadi néven. A katonaváros mellett lassan kiépült egy, a fénykorában 15 ezer fős civil város is, mely a 2. században, a Severusok alatt élte virágkorát.
A régészeti ásatások csak 1881-ben kezdődtek meg Timgádban és a mai napig is tartanak, séta közben még mindig lehet a földből kikandikáló mozaikdarabokkal vagy egy agyagkorsó letörött fülével találkozni. Ki tudja, mit rejt még ez a terület…!
A város alaprajza klasszikus, sakktábla szerkezetű, büszkén áll a diadalív a főutcán. Megmaradt a nagyszínház, ahol a mai napig tartanak előadásokat, és érintetlenebb, mint az európai társai. A forumon még látszanak az árusok pultjai, a mérőlyukak, teljesen ép a közillemhely, a kőbe vésett játékok lyukai, a termopoliumok - mintha csak néhány éve költöztek volna el a város lakói.
A könyvtár, a bazilika és tizennégy therma szintén fantasztikus állapotban maradtak meg. Érdekesség, hogy a termálfürdők alulról is megtekinthetők, látszanak a földalatti kemencék és az összekötő járatok. A hajdani épületek helyén, ha félresöpörjük a port, eredeti mozaikot találni mindenfelé. Fantasztikus élmény!
Mison Andrea
Cikkek szűrése
Legújabb cikkek
Ajánlott utazások
A Selyemút nyomán Üzbegisztán
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!
Elismeréseink
© 1000 ÚT Utazási Iroda. Engedélyszám: U-001681/2015 Adószám: 25378425-2-42