Peru, a sokszínű ország

Egy népszerű mese szerint, amikor Isten megteremtette az univerzumot, előtte egy próbát hajtott végre egy kisebb területen. Ott mindent létrehozott, ami csak eszébe jutott, és amikor elégedett volt az eredménnyel, átültette azt az egész világra. A mese szerint ez a terület ott volt, ahol a mai Peru található. A monda eredete arra vezethető vissza, hogy próbáltak választ találni arra a kérdésre, hogy egy ilyen, relatíve kis kiterjedésű terület hogyan lehet földrajzilag ilyen változatos. Kétségkívül ez adja Peru vonzerejének nagy részét az odalátogatók részére, hogy egy országon belül és rövid idő alatt ennyi természeti kincset tudnak meglátogatni. Ez már önmagában is elegendő ok ahhoz, hogy Peruba látogassunk, de van egy másik ok is: az ország hihetetlenül széles kulturális diverzitása. Nemcsak a monda írói, hanem a kutatók is alátámasztották ezt a sokszínűséget: A tájtípusokat két neves botanikus, Leslie Holdridge és Joseph Tosi határozta meg. A világon összesen 104 féle életzóna létezik, melyekből 84 megtalálható Peruban. 
Peru a trópusi övezetben található, éghajlata mégsem igazán trópusi az egész országban, hanem nagyon változó. Az őserdőkben tipikus trópusi éghajlat érezhető (sok eső, magas páratartalom és magas hőmérséklet), ám ez nem érvényesül a hegyvidéki és a partvidéki régióban. Ennek két nagyon fontos oka van: Az Andoki hegylánc és a Perui Áramlat.

Beszéljünk először az Andoki hegyláncról.

Az Andokot alkotó hegységek körülbelül 150 millió évvel ezelőtt születtek meg, amikor a Csendes-óceán alatt húzódó, Nazca nevezetű tektonikus lemez a dél-amerikai kontinens alá csúszott, és így megemelte a kontinentális földkérget. Az Andok területét Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia nyugati részei alkotják, továbbá Chile északi, valamint Argentína északnyugati területei. Ezt a kiterjedt régiót nyugaton a Csendes-óceán, keleten pedig az amazóniai őserdő határolja. Ez az egyik legnagyobb természetes diverzitású terület a világon, néhány kilométeren belül a táj gyökeresen megváltozhat, harminc vagy negyven kilométer megtételével a hideg és száraz éghajlatból a meleg és párásba, vagy a sivatagi éghajlatból a trópusiba juthatunk.
A diverzitás olyan erősen jelentkezik, hogy egy nyugatról keletre vezető út (amely a Csendes-óceán partjainál kezdődik, ezután átszeli az Andok hegyvidéki területét, majd a keleti oldalon leereszkedik az amazóniai esőerdőbe) olyan érzést okoz, mintha a világ nagy részét néhány óra alatt bejártuk volna. Ezt csak kevés helyen lehet megtapasztalni a világon.

Vegyük most sorra az egyes andoki tájakat.

A partvidék sivatagos, az éves csapadékmennyiség minimális (kb. 1 ml). Errefelé csak az Andokból leereszkedő folyók völgyeiben terem meg növényzet, elsősorban zöldségek és gyümölcsök.
Az esőhiány okozza a Perui vagy ismertebb nevén Humboldt-áramlatot, amely hideg, átlagosan 14 fokos vizet hoz. Az áramlat délről észak felé halad. Ezek a nap által alig felmelegített vizek rétegfelhőket képeznek, melyek 600-800 méter magasan találhatók és laposak, és amelyek nem termelnek csapadékot. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a perui partvidék nagy részén sivatagszerű sáv alakuljon ki.
A perui tenger hideg vize azonban megfelelő élőhely a planktonoknak, amik itt bőségesen jelen vannak. Ez a perui tengert a világ leggazdagabb tengeri élőhelyévé tette.
Innen körülbelül két órát utazva kelet felé egy meleg és párás területre érkezünk, melynek neve yunga, és 500 és 2300 méter közötti magasságban húzódik. A hőmérséklet 15-25°C között mozog, az átlagos éves csapadékmennyiség 300 ml, ezáltal a yunga tökéletes hely a kukoricatermesztéshez.
Továbbhaladva felfelé a kecsua övezetbe érkezünk, 2300 és 3500 méter közötti magasságba. Itt nagy a különbség a nappali és az éjszakai hőmérséklet között, előbbi általában 20-26, míg az utóbbi 0-7°C között ingadozik. Vagyis ezen a területen a négy évszakra jellemző hőmérsékletátlagokat mindössze 24 óra alatt megtapasztalhatjuk: télies éjszaka, a nap első óráiban őszi, délben nyárias, és késő délután tavaszias. Errefelé az esős évszak november és április vége közötti időszakra esik, az év többi részében az éghajlat meglehetősen száraz. Itt termesztik a burgonyát a legnagyobb mennyiségben.
Ez felett, 3500 és 4100 méter közötti magasságban található az úgynevezett puna terület. Itt a nappali hőmérséklet az erős napsugárzásnak köszönhetően 15 és 20°C között ingadozik, az éjszakai hőmérséklet azonban fagypont alá megy. Utóbbi miatt a mezőgazdasági tevékenység kisebb területekre korlátozódik, például a nagy tavak (Titicaca-tó, 3800 m) partjaira. Ezeken a helyeken az éjszakák kevésbé hidegek a víz által napközben elnyelt, majd éjszaka kisugárzott hőnek köszönhetően. Ez a magasság optimális az andoki lámaféléknek, mivel bőven terem az ichu nevű, ellenálló fű.

Végül a puna felett húzódó terület neve: jalca. Itt magasodnak a havas hegyek csúcsai, ezt a területet szélsőséges hőmérséklete miatt nem lakják.
3000 méter alatt az Andok keleti része eltér a nyugatitól, ennek oka pedig az őserdő közelségének köszönhető magas páratartalom és sok eső. A keleti lejtőn az 500 és 2000 méteres magasság között lévő területet Rupa-rupának vagy magas dzsungelnek nevezik. Ez alatt húzódik az amazóniai síkság, amelyet Omaguának vagy alacsony dzsungelnek is hívnak.

Mindez megmagyarázza, hogy:
- Peru egyike a világ 17 megadiverz országának.
- A bolygó 104 életzónájából 84 megtalálható Peruban, tehát 80%.
- A világ klímáinak 87%-a megtalálható itt.
- A világon első helyen áll a lakosság által használt, változatos tulajdonságokkal rendelkező növényfajok (4400 faj) és az őshonos, háziasított fajok (128) tekintetében.
- Szintén első az ehető növények és vadon élő rokonaik (787 faj) tekintetében. Köztük például a burgonya több mint 1000 fajtával rendelkezik, valamint 650 fajta őshonos gyümölcs létezik itt.
- Brazília után itt található a világ második legnagyobb kiterjedésű amazóniai erdőterülete, az őserdő 13%-a.
- Peruban 2600 és 3000 közötti orchidea-féle van.
- Első a halfajták tekintetében, közel 2000 faj van itt, a világ fajainak 10%-a. Ezek között van a szardella is.
- Első a pillangó fajták tekintetében (4441 faj).
- Második a madarak terén (1816, és sokan közülük endemikusak).
- Harmadik legtöbb emlős található itt (515 faj).
- Harmadik a kétéltűek terén is (449 faj).
- Ötödik a hüllők területén (418 faj).

Meglepő, hogy Peru ilyen fokú biodiverzitással rendelkezik, hiszen Peru szárazföldi területe a földgolyónak mindössze 0,80 %-át (1.285 km2-et) teszi ki.
Lenyűgöző, ha figyelembe vesszük, hogy Peru a világ területének mindössze 0,87 százaléka.
Ha egy földönkívüli érdeklődne az iránt, hogy milyen az élet a mi bolygónkon, nem kellene az egész világot bejárnia, elég lenne, ha eljönne Peruba, és máris egy elég jó megközelítő képet kaphatna az egész világ természeti és kulturális életéről.

A kultúra

A természeti sokszínűség mellett Peru kulturális téren is nagyon változatos. Például Peruban, az Amazonas esőerdeiben ma is élnek olyan őslakos közösségek, amelyek alig kerültek kapcsolatba a modern nyugati civilizációval, és akik továbbra is úgy élnek, mint a spanyolok érkezése előtt.
Rajtuk kívül olyan fejlett civilizációk örökösei élnek, mint például az inkák, akik máig megőrizték nyelvüket, szokásaik és hiedelmeik nagy részét. Kevesen tudják, hogy Peruban ma 47 nyelvet beszélnek, amelyek közül három a hivatalos nyelv: a spanyol, a quechua és az aymara. De a mai Peruban is vannak olyan helyek, például Limában, Miraflores kerületében, amelyek semmiben sem különböznek az európai nagyvárosok modernebb negyedeitől.

Zea Javier