Machu Picchu a mai napig őrzi a titkait

Kép forrása: https://www.bloomberg.com

Bár az alábbiakban Peru és egyben Latin-Amerika egyik, talán a legfestőibb régészeti épületegyütteséről lesz majd szó, de először mégis egy Mexikóhoz kapcsolódó történetet szeretnék megosztani.

Néhány évvel ezelőtt a Mexikóvárostól északra elterülő Teotihuacani piramisok igazgatójával láttam egy interjút. A felelős szakember meglepő jókedvvel, humorral válaszolt a misztikus históriájú piramisokkal kapcsolatban feltett kérdésekre.

- Ja kérem, az archívumban én már számtalan „megdönthetetlen” elméletet, elképzelést olvastam az itteni építmények eredetéről – nyilatkozta az igazgató kedélyesen.

- De ha józanok akarunk maradni, és nem elveszni a teóriák labirintusában – folytatta tovább –, tudomásul kell vennünk, hogy múltunk minden fejezetének valóságos megismerése még a jövő titka, és most, a jelenben, ennek a múltnak csak egy szeletét vizsgálhatjuk csak meg.

- A feltárások során folyamatosan teszünk olyan felfedezéseket, vagy kerülnek elő olyan leletek, amelyek alapvetően megkérdőjelezhetik az akár 1-2 éve felállított koncepciókat is. Ezért ma az a feladatunk, hogy nagy türelemmel, újra és újra nekilássunk, hogy ezeket az elénk kerülő információ komponenseket a legjobb tudásunk szerint illesszük össze. Azonban mérlegelnünk kell azt a lehetőséget is, hogy aktuális elképzeléseinket a jövőben akár teljesen újraértelmezzük. – zárta gondolatait a mexikói igazgató.

Kép forrása: https://www.lonelyplanet.com

Nincs ez másképp az onnan több ezer kilométerre fekvő, perui romváros, Machu Picchu (kecsua jelentése: öreg hegy) esetében sem. A világ 7 csodája közé választott impozáns romterülettel kapcsolatban is könyvtárnyi, néha egymásnak teljesen ellentmondó ismeretanyag áll a rendelkezésünkre. a helyi idegenvezetőktől is szinte más és más, időnként meghökkentő hipotéziseket hallhatnak a turisták. A kötetekből vagy az élő mondatfüzérekből általában hiányoznak az „én úgy gondolom”, a „szerintem”, a „mai kutatások szerint” kifejezések. Pedig a világhírű inka fellegvár még teljesen fel nem tárt múltja bőven tartogathat még meglepetéseket.

Mielőtt a legújabb technológiákkal tett felfedezésekről lenne szó, talán érdemes egy kicsit elmerengeni azon is, mi is történhetett ott, egykoron, a prehispán időkben. Az inka bölcsek, papok és építőmesterek a Szent Völgyet járhatták, a megfelelő terület kijelölésére, amely méltó helyet biztosíthat egy szakrális fellegvár felépítésére. Egyszer csak megálltak, és úgy döntöttek, hogy „ott” lesz.

Kép forrása: https://www.qantas.com

Ma már tudjuk, hogy egy geológiai törésvonalra épült, és hogy az esős évszak néhány hónapjában zúdul le az éves csapadékmennyiség nagy része. Az inka bölcsek azonban, talán ennek tudatában is, azt mondhatták, nem baj, mindez nem lehet akadály, „ott” kell megépülnie. És valóban a mai napig „ott” áll, dacolva az időjártással és a háborgó talajjal.

Csak mostanában, a legmodernebb technológiák fedték fel, milyen elképesztő nehézségeket kellett leküzdeni az inka építészeknek és az építőknek – a mai ismereteink szerint – az írásbeliség és például a kerék használata nélkül. Az egyik ilyen modern találmány, a lidar, a lézerszkennelési technológia felhasználása, forradalmat indított el a régészeti feltárások területén is. A mindent „látó” lézerszemek teljes képet adnak a korábban szabad szem számára rejtve maradt építményekről, épületekről és városokról. Évtizedes munkát spórolva meg így az archeológusoknak világszerte.

Kép forrása: sustentavel.geodesign.com

Ezt az új vívmányt alkalmazva már következtethetünk Machu Picchu valódi építészeti dimenzióira is. Mert amit ma látunk, láthatunk, az csak a „jéghegy csúcsa”. A teljes konstrukció nagy része valójában a felszín alatt húzódik. Ma a lidart felhasználó szakemberek úgy gondolják, hogy miután az inka konstruktőrök rábukkantak a nélkülözhetetlen ivóvízforrásra, igazán csak ekkor kezdtek bele a munka dandárjába. Aktuális kutatásaik szerint, először a mai romterület felső részén tartottak egy alapos tereprendezést, majd az onnan kitermelt kövekből kezdték el alulról haladva megépíteni a statikailag nélkülözhetetlen és egyben dekoratív teraszokat. Később megoldották a vízzel kapcsolatos legfontosabb feladatot is, az esős évszak özönvízszerű csapadékának elvezetését. Ez a szabad szemmel nem látható, zseniális és hatalmas struktúra döbbentette meg leginkább a lézerszkennert alkalmazó kutatókat. Az eltérő méretű és típusú kövekből álló rendszer, amely a főtér alatt elterülve kezdődik, fokozatosan vezeti le az „égi áldást” a szent folyóig, elkerülve így a földcsuszamlásokat. (Az esős időszakban kialakuló földcsuszamlások, az úgynevezett „huaicos”, a mai Peruban évente óriási károkat okoznak.) A támteraszok különböző kő- és földrétegei a vízelvezetés szabályozásához szintén hozzájárultak. A két rendszer együtt biztosítja, hogy Machu Picchu ma is stabilan áll „ott”, ahová egykori alkotói megálmodták.

Az inka civilizáció lenyűgöző mérnöki teljesítményei gyakran még a mai kor sztárépítészeit is ámulatba estik. Steve Burrows, akit a pekingi olimpiai stadion tervezése tett világszerte ismertté, szintén részt vett az egyik lidar csapatban. Mindenki megrökönyödésére, az egyik, szinte függőleges inka felrészletet vizsgálva azt mondta:

- Nna, ezt most „mi” ma nem tudnánk megcsinálni!

Egy másik szaktekintély időgépről ábrándozott.

- Bárcsak láthatnám, valójában hogyan is épült!

Kép forrása: https://www.britannica.com

De Machu Picchu nem csak a „hogyan készült” kérdés kapcsán tartogat még meglepetéseket. Valójában azt sem tudjuk pontosan, hogy kinek vagy kiknek és miért, illetve milyen célt szolgálva épült, hogy kik lakták, és pontosan mikor és miért hagyták el. Csillagászati obszervatórium, a birodalmi elit oktatási központja, a birodalom népeinek kísérleti olvasztótégelye, egy nagy uralkodó nyaralója, vagy mindez együtt, vagy egyik sem?

A természeti környezetével csodálatos harmóniában épített inka fellegvár még a mai napig őrzi és csak lassan fedi fel évszázados titkait.

A felfedezés élményének azonban Ön is részese lehet, jöjjön, és látogassa meg velünk a rejtélyes „öreg hegyet”, a Machu Picchut!

Kállay Tibor

Perui körutazásaink természetesen érintik Machu Picchut is.