Fejléc menü
Európa legnagyobb jégmezője, az izlandi Vatnajökull
Európa legnagyobb jégmezője, az irdatlan méretű Vatnajökull (7.900 km2!) az Atlanti-óceán partjához érve is „gondoskodik" az egyedülálló, szinte sci-fi szuperprodukciókba illő tájképi környezetről: A Breiðamerkurjökull megdöbbentő méretű gleccsernyelve (ami leginkább egy jégből préselt, félezer méterre tornyosuló, végtelen erődfalnak tűnik) megállíthatatlanul vési a jelenleg 18 km2 területű (280m mély!) gleccsertavát - miközben a tengerszintig leereszkedett a jég hegyekké és mozdíthatatlannak tűnő tömbökké törik. A rövid arktiszi nyár idején a jéghegyek tovább olvadnak, töredeznek, hogy úszó toronyházakként,- vagy akár csak tenyérnyi tükördarabokként sodródhassanak az óceán időtlen hullámai felé. Ez a Jökulsárlón jéglagúna és a Gyémánt-part csoda-világa.
UNESCO világörökségi Vatnajökull Nemzeti Park
A kisebb ország méretű (14.141 km2) Vatnajökull Nemzeti Park az extrém földrajzi változatosság vidéke. A tűz-, a jég-, a vulkánosság és az Atlanti-óceán fagyos víz- valamint légtömegeinek állandó változásban formálódó drámai szépségű színpada. Ha megpróbáljuk szavakkal leírni - nem is lehet elkerülni a „túlzásokba bocsátkozás" gyanúját, még akkor sem, ha egyszerűen csak felsorolunk néhányat az itt látható, UNESCO világörökségi védelem alatt álló természeti látnivalókból: A jégpáncél alá szorított, de működő Bárðarbunga és Grímsvötn vulkánok; a jégpáncél alatt elterülő Herðubreið vulkanikus táblahegy; a Jökulsárgljúfur kanyonvidék; az Askja és a Kverkfjöll vulkánjai; Izland legmagasabb csúcsa a jégmezőből kiemelkedő Hvannadalshnjúkur (2.110 m); a vulkáni jég és sárözönök, a jökulhlaups-ok nyomai; a sziget legnagyobb vízesése a gigászi Dettifoss. Maga a Vatnajökull, a nemzeti park nevét adó jégmező, 7.900 km2 területű, vagyis nagyjából kétszer akkora, mint Tolna megye. Jégtakarójának átlag vastagsága 400-600 m, de néhol a jégpáncél meghaladja a 950 m mélységet, illetve eléri a tengerszint felett 2.000 m magasságot is. (!) A tömör jégpáncél felületén akár autókirándulásra is indulhatnánk, de a szigorú védelem miatt, érthetően, a jégmezőről aláereszkedő gleccsereken tett séták, illetve a gleccserek jégbarlangjaiban tett látogatások során kerülhetünk leginkább az irdatlan jégtömeg testközelébe.
Gleccserséta a Vatnajökull egyik outlet (kilépő) gleccserén
A Vatnajökull jégmező „kijáratai"
A feljutás Európa Északi sarkkörön kívüli legnagyobb jégmezőjére, vagyis a Vatnajökullra, igazi mozgásöröm élmény. (Másképp: nehéz túra.) Amilyen szépen látszódik a világűrből, vagy akár a 9-10.000 m magasságban haladó utasszállító repülőkből – olyan sok időt, erőfeszítést igényel, ha alulról szeretnénk feljutni a peremére. A legtöbben az úgynevezett outlet glacier-eken, vagyis kilépő gleccsereken indulnak felfelé a tömör jégmező irányába. Útközben derül ki azonban, hogy mekkora távolság akár 5-600 m megtétele is, a meseszép, ugyanakkor életveszélyes gleccsereken.
A Vatnajökull déli pereme, repülőgép ablakból
A jégmezőről „alácsordogáló" kilépő gleccserek száma nagyságrendileg 30, s legtöbbjük a déli oldalon sorakozik. Ilyen, ismertebb gleccser pl. a Skaftafellsjökull-, a Svínafellsjökull-, a Skálafellsjökull-, vagy a Fláajökull. A térképen akár kicsinynek tűnő kilépő gleccserekről mindig a helyszínen derül ki, hogy azok milyen irdatlan méretűek is valójában. Mint ahogy az is, hogy milyen óriási távolság feljutni a szilárd jégmezőre. Több nap... persze csak a legfittebb próbatevők esetében... Így azután 10.000 túrázóból kb. 1 jut fel a jégmezőre. Az „alulmaradt" abszolút többség a gleccserek legalsó fertályait járja.
A gleccserséták, jégbarlang látogatások minden izlandi utazás legemlékezetesebb pillanatai közé tartoznak. Szó szerint életbe vágóan fontos azonban, hogy a gleccserekre kizárólag a terepet jól ismerő, jól képzett, professzionális vezetők kíséretében lépjünk.
A jég aljában, az óceán parton
A Vatnajökull déli, óceánparti peremére érkezve egészen új tájképi dimenziókra, megrázóan „megemelt szintű" esztétikai élményekre kell, hogy felkészüljünk. A Breiðamerkurjökull több km szélességű gleccsernyelvétől a Gyémánt-part óriási jégdrágaköveiig elénk táruló látvány egészen egyedülálló. Egy szinte nem evilági – mégis földi csoda.
A Jökulsárlón jéglagúna egyik részlete
A Jökulsárlón jéglagúna gigászi méretű, megfeneklett jéghegyei, a jeges tó vizén úszó kisebb jégtáblák, valamint a fókák és vízimadarak lármás sokaságának látványa... háttérben a végtelennek tűnő jégmezőkkel és hegyekkel... mind-mind életre szóló impulzus, léleknek, elmének egyaránt. Az UNESCO világörökségi védettség kritériumainak, indokainak helyszíni megértése és feldolgozása mellett – „rátörhet" az emberre a felszabadító érzés: Földünk mágikus természeti szépsége olykor végtelen. Különösképp itt, Izlandon, az Atlanti-óceán mindig friss és időtlen, jégtáblákkal játszó hullámai előtt hallgatva...
Az Atlanti-óceán felé úszó jégtáblák
Fotók és szöveg: Gőgös Norbert
Cikkek szűrése
Legújabb cikkek
Ajánlott utazások
A Selyemút nyomán Üzbegisztán
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!
Elismeréseink
© 1000 ÚT Utazási Iroda. Engedélyszám: U-001681/2015 Adószám: 25378425-2-42