Buharai bábok

Kép forrása: canva.com

Buhara Üzbegisztán egyik legismertebb városa, az iszlám kultúra egykori fellegvára, ahol a medreszékben (muzulmán iskola) a mai napig sok fiatal sajátítja el a Korán szúráit. A városba érkező utazó egy káprázatos világban találja magát, ahol megelevenedik a Vámbéry által megírt buharai forgatag: a bazárban kereskedők árulják keleti portékáikat, és az utcákat az alkudozás visszhangja tölti meg. A kézművesek, mintha az idő mit se változott volna, élénken invitálják a sokaságot műhelyeikbe, és kínálják megvételre termékeik legtökéletesebb darabjait.

A múlt és jelen összekapcsolásában nagy segítségünkre lehet, ha megtekintjük Iszkandar Hakimovhíres bábműhelyét, ami a központban helyezkedik el, a Lyabi-Hauz szomszédságában. A kis manufaktúra egyben bemutatóteremként is szolgál, ahol megelevenedik számunkra az üzbég folklór messzi időkre visszanyúló sajátos ága.

A bábjáték előadásokat általában három ember alkotta: a bábjátékos, a narrátor és a zenész, aki dobpergése ritmusával „pergette” az eseményeket. A bábos egy derekára erősített anyaggal „alkotta meg” a színpadot, amit egy, a feje felett lévő bot tartott. A kesztyűbábokat a magára erősített paraván mögül a kezeivel mozgatta, míg a teljes színpadi pompát a fejére felhelyezett háttérdísz teremtette meg.

Hakimov a szovjet időkben idegenvezetőként dolgozott Buharában. Sokáig érlelődött benne a gondolat, hogy a történelmi városi séták mellett játékos formában mutassa be a helyi kulturális sajátosságokat, így 1995-ben bábszínház megalapítása mellett döntött, mely valóban új lehetőséget teremtett a népszokások megismertetésére.

A kezdetekben csak saját előadásuk, a „Buharai lakodalom” részére készítettek bábokat, csakhogy az egyik előadást követően egy japán hölgy a kezébe vette a főszereplő bábot és benne magára ismert, így jó szívvel ajándékozta azt neki a színház. Ekkor született a gondolat, hogy az előadások mellett érdemes lenne bábokat a közönség részére is készíteni, így az élményt az emberek hazavihetik magukkal.

Korábban agyagból készültek a bábok, mára ezt a kevésbé törékeny papírmasé váltotta fel.

A bábok rengeteg alakot formálnak meg immáron, a régi üzbég mesefigurákon át (Zumrád és Kimmat története, Naszreddin Hodzsa) Alibaba és a 40 rablón keresztül (igaz, csak 20 rabló készült el), egészen sok mai hírességig (Albert Einstein, Barack Obama, stb.), illetve hétköznapi karakterig. A gyönyörűen felöltöztetett babák megtekintése kitűnő lehetőséget nyújt a helyi népviseleti szokások mélyebb megismerésére.

A műhelyben Zokir Dzsurajev szívesen tart bábtáncos bemutatót a vendégeknek.

A bábok a világ sok részére eljutottak már, volt rá példa, hogy az egyik csúnya, görbe fogas figura épp egy fogorvos rendelőjébe került díszlet gyanánt.

Mindig nagy jókedvre ad okot, ha egy olyan báb kerül bemutatásra a műhelyi séta alkalmával, amely rendkívüli módon hasonlít a jelen levő utasok egyikére.

Képek (kivéve nyitókép: canva.com) és szöveg: György Péter