Fejléc menü
Bréma a muzsikosokon túl
Kép forrása: https://germanglobe.com
Bréma Észak-Németország egyik leggazdagabb, leglátványosabb örökséggel rendelkező városa. Nevét az összes kisgyerek ismeri, hiszen a Grimm testvérek meséje, A brémai muzsikosok világhírűvé tette. Számos látnivalója közül a legfontosabbakat mutatjuk be. A szerencsések, akik eljutnak Brémába, mindig emlékezni fognak különös bájára. És aki egyszer járt már itt, az örökre visszavágyik Brémába!
Kép forrása: https://planetofhotels.com
Bréma nagyon okosan belátta a 14. században, hogy Lübeck mellé állva ideje belépnie a Hanza-városok sorába. A Londontól Novgorodig húzódó kereskedelmi érdekszövetség gazdaggá és öntudatossá tette saját polgárait. A Balti- és Északi-tenger kereskedelmét a kiváltságokat élvező Hanza-városok hajósai uralták. Bréma lakói a mai napig élvezik a dicső évszázadok örökségét: a saját erőből, szorgalmas munkával boldoguló polgárok öntudata jellemzi őket. Gondoljunk csak bele, milyen gyönyörű a brémai városháza! Azt a történelmi időszakot reprezentálja, amikor a szabad városi polgároknak bőven volt pénzük és igényük arra, hogy a Városházát gyönyörű kőfaragással és festett falakkal díszítsék.
Kép forrása: https://www.michael-dieck.de
Ma is úgy tartják, a brémai városháza a Német-Római Birodalomban az európai polgárság autonómiájának és vásárjogának tanúja. A Városháza a 15. század elején épült, gótikus stílusban, termei gazdagon díszítettek. A nagy halak csontváza és a kitömött, különleges állatok jelzik, hogy mindenhonnan érkeztek ide kereskedők. Mai formáját azonban egy felújításnak köszönheti, ugyanis a 17. század elején, úgynevezett Weser-reneszánsz stílusban renoválták. Az épület tele van szabadságszimbólumokkal és az emberi egyenlőségbe vetett hit kőbe vésett emlékeivel.
Ki volt Roland?
A Nagy Károly korában élt francia lovag, Roland, a királyhoz való hűség mintaképe volt, aki a végsőkig, a túlerővel szemben is kitartva szolgálta az uralkodót. A róla szóló történetek alapján született meg a Roland ének, vagyis a hősi eposz. A francia eposzváltozatból később egy német is elkészült, így Roland a későbbiekben már azzá a vitézzé vált, aki bárkit megóv, aki bajba kerül.
Kép forrása: https://www.miabid.com
Nem véletlen, hogy Bréma városa egy 5,5 méter magas szobrot állított neki, annak a derék vitéznek, aki nem hagyta, hogy pogányok kezére jusson a katolikus föld. Egyfajta védőszentként tisztelik, és ma is úgy tartják, hogy ahol ő áll, ott a település nem kerül veszélybe. A brémai Roland-szobor ma már az UNESCO világörökség része (ahogy a városháza is). Érdekesség, hogy Budapesten az újpesti Városházát Városvédő Roland lovag szobra is díszíti - hogy csak egy példát mondjunk itthonról.
A szamár, a vadászkutya, a bajszos macska és a tarajos kakas
Viszont a Grimm-mese négy, jól ismert szereplője többször bukkan fel a városban, mint Roland. Műanyag figurák, graffitik, kávézók mutatják be a négy állatot, akik elhatározták, beállnak Brémába városi muzsikusnak. Ugyanis nekik is a szabadságot jelentette a város.
Kép forrása: https://www.bremen.eu
A leghíresebb bronzszobor azonban nem is olyan régi, amelyet a városháza közelében, 1953-ban állítottak fel. A szamár lábai a sok kéz simogatásától már aranyszínűre koptak, és az emberek furcsa szokásai pedig kialakították a legújabb városi legendát: aki a jószágba kapaszkodva készíttet magáról fotót, visszatérhet a városba, vagy más verziók szerint szerencsére talál.
Merre kanyarodjunk?
A Piactérről nem messze kihagyhatatlan a Schnoor negyed, amely képes a középkori Brémát megidézni. A negyed neve utal a szövésre és a hajókötelek fonására, ami egykor igencsak fontos mesterségnek számított, ugyanis a halászok nagy része ebben a negyedben élt.
Kép forrása: https://pixabay.com
A negyed szűk utcái és a történelmi épületek gyönyörűek, sokszor az építési évszámokat leolvasva ámulunk csak el igazán, hogy mennyire régiek.
Ez a negyed nem díszlet!
S hogy van-e még mit nézni Brémában? Mehetnénk a botanikus kertbe rododendronokat csodálni, a Bürgeparkba, amit angol mintára alakítottak ki, de múzeum is akad, és a kikötő is nagyon vonzó. Amit azonban mi a legjobban szeretünk, az a Böttcherstrasse! Ez az egyik legkülönlegesebb része Brémának. Az 1920-as években épült, és ez az expresszionizmust is dicsőítő városnegyed szinte „város a városban”. Mindössze egy 110 méter hosszú, kacskaringós utca, bájos boltokkal és téglával kirakott házakkal, mégis úgy hat a turistára, mintha időutazó lenne. Pedig ez sem igaz, és az sem, hogy filmdíszletek között sétál. Mindössze csak azt élvezheti, hogy a száz éve megálmodott építészeti örökséget nagyszerűen felújították, és látogatható! Mindehhez kellett egy gazdag és innovatív kereskedő, Ludwig Roselius, aki kihasználva Bréma kikötőjét, kávét hozatott a városba, és szállíttatott innen tovább. Sőt, még azt is kitalálta, hogy hogyan lehet kivonni belőle a koffeint!
Kép forrása: https://www.nordmedia.de
Házról házra vásárolta fel a negyedet, és saját korának impozáns stílusában építtette át, hogy műalkotás legyen belőle. (Bár az is igaz, hogy a harmincas években ez már elítélendő stílusnak számított.) Ludwig Roselius nem aprózta el a dolgot, skót és német építészeket bízott meg a munkával, akik hódolva az art deco, az expresszionizmus és ugyanakkor a német építészeti stílusnak, végül egy igazán egyedit hoztak létre. Ha másképp nem, innen a hangulatot úgy hozhatjuk el magunkkal, hogy a századforduló legkedveltebb édességét, a kézműves selyemcukorkát vásároljuk meg az egyik itt található manufaktúrában.
Papp Noémi
Keresse fel Bréma városát Észak-Németország: Hanza-városok a két tenger partján körutazásunk során! Selyemcukorka nélkül Ön se térjen haza!
Cikkek szűrése
Legújabb cikkek
Ajánlott utazások
A Selyemút nyomán Üzbegisztán
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!
Elismeréseink
© 1000 ÚT Utazási Iroda. Engedélyszám: U-001681/2015 Adószám: 25378425-2-42