Fejléc menü
A világ egyik legszebb tere - Imám tér, Iszfahán
A világ egykor legnagyobb városa, Iszfahán a selyemút fontos állomásaként a világ minden részéről érkezett termékek és emberek találkozóhelye volt. Az európai utazók, többek között Vámbéry Ármin is megcsodálták, Byron kulturális szerepe miatt Róma és Athén mellé sorolta. A szafavida dinasztia uralkodója, Abbasz sah alatt lett építészetileg jelentős nagyváros a 16-17.században és elterjedt az elnevezés, Esfahan, „a világ fele”. Ma is őrzi jelentőségét, mint a perzsa kultúra fontos gyűjtőhelye, a legjobb iszlám városok egyike.
Iszfahánban található az UNESCO világörökség részét képező, a világ egyik legnagyobb és legszebb tere, amit többféleképpen emlegetnek: Naqsh-e Jahan, Imám tér, Sah tér. A helyiek Naqsh-e Jahan-ként emlegetik, amelynek jelentése: „A világ képe”. Az 560 m hosszú és 160 méter széles tér közel 90 000 m2 területet ölel fel és szerepel az iráni riál húszezres címletén.
I. Abbasz 1598-ban döntött úgy, hogy fővárosát az Oszmán Birodalomtól és az üzbégektől távolabb, ugyanakkor az egyre inkább ellenőrzése alá kerülő Perzsa-öbölhöz közelebb helyezi, amely fontos kereskedelmi útvonal volt akkoriban. Iszfahán, mint Nagy Főváros megépítése a centralizált hatalom kiépítését szolgálta az iszlám érkezése után legtovább, közel 250 évig hatalmon lévő Szafavida Birodalomban.
I. Abbasz az új főváros megépítésével Perzsia egyik legnagyobb vállalkozása elé nézett, melynek központjában az akkoriban lovaspóló pályaként használt királyi teret képzelte el. A tér megépítésekor Perzsia három legfőbb hatalmi forrását akarta egy helyen összegyűjteni: az uralkodót, a papságot és a kereskedőket. Ennek megfelelően a tér mentén épült ki az Ali Qapu, mint a sah rezidenciája, a királyi mecset (imám mecset) és a Sejk Loftollah mecset, mint az imádságok és a császári bazár, mint a kereskedők helyszíne. A túlzott szimmetriát megbontja a négy épület, a teret borító virágok, fák, medence és szökőkutak pedig nyugalmat sugároznak.
Ezen a téren találkozott az uralkodó a köznéppel, ezen kívül a szórakozás, üzletkötés fontos központja volt. Napközben a teret a kereskedők sátrai és bódéi töltötték meg, akik heti bérletet fizettek érte. Frissen készült ételeket és dinnyét árultak, a vizet pedig ingyen adták a boltosok. A bazár bejáratánál kávéházak sorakoztak, ahol pihenni és vízipipázni lehetett. A nap végén a kereskedők összepakoltak és a bábosok, akrobaták, színészek, prostituáltak, dervisek vették át a szerepet.
A nagy tér ma is a városi élet központja, ceremóniákra, ünnepségekre használják, esténként a helyiek ellepik a bazárokat, sokan piknikeznek, beszélgetnek a füvön, nappal és esti fényekben egyaránt lenyűgöző, itt igazán érezhető a mesés Perzsia hangulata.
Simigh Ágnes
Cikkek szűrése
Legújabb cikkek
Ajánlott utazások
A Selyemút nyomán Üzbegisztán
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!
Elismeréseink
© 1000 ÚT Utazási Iroda. Engedélyszám: U-001681/2015 Adószám: 25378425-2-42