Fejléc menü

Meglepő érdekességek az Északi-sarkról


Kép forrása: https://www.theatlantic.com

Az Északi-sark az egyik legkevésbé ismert hely a bolygón. Gyakran úgy gondolunk rá, mint arra a földre, ahol a Mikulás a manóival és rénszarvasokkal él. A gyerekek arról álmodoznak, hogy egy nap ellátogatnak az Északi-sarkra, és egy hideg, jéggel borított országot képzelnek el, ahol cukorkák szegélyezik az utcákat, amelyen manók nyüzsögnek. A valóságban az Északi-sark egészen más, mint amit a legtöbben hisznek. Az Északi-sark ugyanis nem az a hely, ahol a Mikulás él. Valójában egyáltalán nem is föld.


A mélyben rejtőző olaj

Tudta, hogy a világ egyelőre még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, illetve a földgáz-készletek 30 százaléka rejtőzik az Északi-sarkkörön túl? A szakértők szerint az olaj legnagyobb része a tenger alatt található, a kontinentális lemezeken, de a régió nagy részét még fel kell tárni. A helyzetet bonyolítja, hogy több ország is igényt tart az Északi-sarkkörre: Oroszország, Kanada, Norvégia, Dánia (Grönland miatt) és az Egyesült Államok (Alaszka miatt). Mindegyik ország számára engedélyezett, hogy a partjaiktól számított 200 mérföldes körzetben feltárja a potenciális olajkészleteket.


Az Északi-sarki évszakok

Ahogy a Földön bárhol máshol, itt is az évszakoktól függően változik a hőmérséklet. Az Északi-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig 0 Celsius-fok. Az évszakoktól függ a napi fénymennyiség mértéke is. Alaszkának, valamint Norvégiának és a többi sarkköri országnak is hat hónapig világos nappal, hat hónapig pedig szinte teljes sötétséggel kell szembenéznie.

Minél északabbra utazunk, annál hosszabb sarki nappalokkal és éjszakákkal találkozhatunk. Vagyis a legészakibb ponton fogjuk tapasztalni a leghosszabb sarki nappalt. Az Északi-sarkon 190 napig tart a sarki nappal (március 19-től - szeptember 25-ig), amelyet a sarki éjszaka követ.

cikk_0_1000ut-meglepo-tenyek-az-eszaki-sarkrol11.jpg
Kép forrása: https://ponant.ephoto.fr


Mégsem ez a leghidegebb hely a világon

Az Északi-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig 0 Celsius-fok. Talán sokkoló lehet, de nem az Északi-sark a Föld leghidegebb helye, ugyanis a Déli-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 60 Celsius-fok, nyáron pedig mínusz 28,2 Celsius-fok. Az Északi-sarkkal ellentétben a Déli-sark egy vastag jégtakaró tetején helyezkedik el, amely egy szárazfölddarab tetején fekszik. Az Északi-sarkot viszont egy vékony sarkvidéki jégtakaró alkotja, amely alig 1 méterrel a tengerszint felett lebeg, és ez a tény lehetővé teszi, hogy a táj elnyelje a hőt a környező Jeges-tengerből.


Még itt is van élet

Bár a körülmények a legtöbb ember számára túl keménynek tűnhetnek, de Kanada és Alaszka északi részén őslakos inuit törzsek élnek. Az Északi-sarkkör pedig nagyszerű hely arra, hogy jegesmedvéket figyelhessünk meg a vadonban. De tartsa nyitva a szemét, mert láthat még orkákat, púpos és beluga bálnákat vagy sarki rókákat. Viszont egyetlen állatot nem láthatunk az Északi-sarkon, mégpedig pingvint. Ők ugyanis csak a Déli-sarkon élnek.

cikk_0_1000ut-meglepo-tenyek-az-eszaki-sarkrol-jegesmedve1.jpg
Kép forrása: https://ponant.ephoto.fr


Az egyszarvú mítosza

Tudta, hogy az egyszarvúakról szóló mítoszokat ihlető lény az Északi-sarkról származik? A narvál, egy kis bálna, amely az Északi-sarkkör hűvös vizeiben él, egy akár 3 méter hosszúságú agyarral rendelkezik, ami miatt a "tenger egyszarvúja" becenevet kapta. A 16. században gyakran hittek abban, hogy a szarvnak varázsereje van, amellyel betegségeket lehet gyógyítani. Nagy volt a kereslet a legendás agyarra, állítólag I. Erzsébet királynő 10 000 fontot adott ki, hogy megszerezze a saját narvál agyarát. Napjainkban a narválpopuláció sajnos csökkenőben van a vadászat (az inuitok a húsát, az agyarakat és a C-vitaminban gazdag bőrét használják fel a mindennapi életükben), az éghajlatváltozás és a fő táplálékforrásuk, a laposhal halászata miatt.


Az északi-sarki maraton

Az Északi-sark Maraton a világ leghűvösebb maratonjaként hirdeti magát, és a -31 fokos hidegben való futás valóban egy igazi kihívás. 2002 óta minden évben megrendezik, és bizony rengeteg sportoló dacol a körülményekkel, hogy megmérkőzzön az úszó, sarkvidéki jégpáncél tetején. A versenyzőknek rétegesen kell felöltözniük, hőszigetelő rétegek, szélálló nadrágok, kesztyűk, zoknik, sőt, még szemüveg is szükséges. A verseny nem kevés pénzbe kerül, ugyanis a verseny előtt és után szállás szükséges a grönlandi Spitzbergákon, át kell repülni az Északi-sarki táborba és vissza, és a sarkvidéken belül is helikopteres repülések szükségesek. De a dicsekvés joga megfizethetetlen!

cikk_0_1000ut-meglepo-tenyek-az-eszaki-sarkrol-maraton1.jpg
Kép forrása: https://www.arctictoday.com


Nincs időzóna

Az Északi-sarkon nincs időzóna. Itt a nap minden évben csak egyszer kel és nyugszik. És mivel itt nincs állandó emberi település, ezért soha nem volt szükség arra, hogy időzónát rendeljenek az Északi-sarkhoz. A látogatók az ott tartózkodásuk alatt a saját időzónájukat használják.


Sőt, még föld sincs

Talán meglepő tény lesz, de az Északi-sarkon nincs szárazföld. Technikailag inkább hasonlít egy hatalmas, úszó jéghegyre, mint egy szigetre. Fizikai tömegét hatalmas vastagságú jégtáblák alkotják, amelyek a Jeges-tenger felszínén úsznak. A jég alatt az óceán olyan mélyre nyúlik, hogy 10 Empire State Buildinget lehetne egymásra rakni anélkül, hogy elérnénk a felszínt.

cikk_0_1000ut-meglepo-tenyek-az-eszaki-sarkrol-hajo1.jpg
Kép forrása: https://ponant.ephoto.fr


Az Északi-sarkon a nap évente csak egyszer kel fel

Az Északi-sarkon a nap a márciusi, tavaszi napéjegyenlőség idején kel fel, és ezt követően hat hónapig folyamatosan világos nappal van. A nap a szeptemberi, őszi napéjegyenlőség idején nyugszik le, amit hat hónap örökös sötétség követ. Egyetlen nap alatt úgy tűnik, hogy a Nap megkerüli az Északi-sarkot, anélkül, hogy a horizont alá süllyedne. Ez a különös jelenség azért következik be, mert a Föld ferde tengelyen kering a Nap körül. Márciustól szeptemberig az északi pólus a Nap felé fordul, majd szeptembertől márciusig a másik irányba.


100 évbe telt, mire felfedezték az Északi-sarkot

1827-ben egy William Edward Parry nevű brit tengerésztiszt expedícióra indult, hogy felfedezze az Északi-sarkot, de nem sikerült elérnie. Számos további, 19. századi felfedező indult útnak, hogy sikerrel járjon ott, ahol Parry kudarcot vallott, de ezek a kísérletek is mind korán véget értek a betegségek, fagyhalál, éhezés vagy katasztrófák miatt. Aztán 1908-ban két felfedező is azt állította, hogy nagyjából egy időben elérte az Északi-sarkot. Frederick Cook azt mondta, hogy ő volt az első, de Robert Peary felfedezőtárs azt állította, hogy Cook elszámította magát, és valójában Peary csapata volt az, aki elsőként felfedezte a sarkot. A történészek azonban mindkét beszámolót vitatják. Ma az Északi-sark felfedezéséért egy Roald Amundsen nevű norvég utazót tartanak számon, aki 1926. május 12-én, közel 100 évvel azután, hogy William Edward Parry először kísérelte meg az utat, egy léghajóval elérte az Északi-sarkot.

cikk_0_1000ut-meglepo-tenyek-az-eszaki-sarkrol-amundsen1.jpg
Kép forrása: https://www.britannica.com


Két Északi-sark van

A Déli-sarkkal ellentétben, amely az Antarktisz kontinensen található, az Északi-sark alatt nincs szárazföld, hanem inkább egy úszó sarkvidéki jégtakaró, amely a hidegebb hónapokban kitágul, nyáron pedig a felére zsugorodik. Hogy a dolgok még bonyolultabbak legyenek, az Északi-sarknak két különböző meghatározása létezik. Az első az északi mágneses pólus, amely a szó szoros értelmében egy mágneses jelenség, amely naponta változik a földkéreg alatti változások függvényében. Ezen kívül létezik az északi földi pólus, amely a Föld tetejére utaló fix pont.

 

Bartos Szilvia


Szeretne luxuskörülmények között Roald Amundsen nyomában járni? Vegyen részt a Luxushajóval az Északi-sarkra programunkon.

Cikkek szűrése

Legújabb cikkek

  • Pokut-plató - A Kackar-hegység égi legelője
  • A ramadán Egyiptomban: az ünnepi díszek rejtett szimbólumai
  • Az indiai nők táskájának kincse, a masala dabba
  • Mit kóstoljunk Egyiptomban?
  • Üzbegisztán, a csodák országa, ahol imádják a magyar turistákat

Legkedveltebb cikkek

  • Zanzibár legjobb strandjai
  • Endrei Judit - A titokzatos Peru 2. rész
  • Endrei Judit - Nagy Péter városa: Szentpétervár 1. rész
  • Aeroflot - Kelet-Európa legnagyobb légitársasága
  • Bosdalafossur - A Feröer-szigetek óceáni vízesése

Ajánlott utazások


Garantált indulás!
Kis létszámú csoport
Norvégia

Az Aurora borealis titkai

5 nap / 4 éj
2026.02.13-2026.02.18
összesen 4 időpontban
850 000 Ft/fő
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Kis létszámú csoport
Albánia

Albánia legszebb vidékein

8 nap / 7 éj
2025.05.14-2025.05.22
összesen 4 időpontban
535 000 Ft/fő
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Garantált indulás!
Kis létszámú csoport
Üzbegisztán

A Selyemút nyomán Üzbegisztán

9 nap / 7 éj
2025.04.10-2025.04.19
összesen 15 időpontban
795 000 Ft/fő
Kis létszámú csoport
Mianmar (Burma)

Ázsia lelke – A titokzatos Burma

13 nap / 10 éj
-2025.04.14
összesen 0 időpontban
0 Ft/fő
Kis létszámú csoport
Franciaország

Bordeaux - bor és kultúra

4 nap / 3 éj
-2025.04.05
összesen 0 időpontban
0 Ft/fő

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!

Elismeréseink

Nőklapja 2023