Fejléc menü
Burma - Délkelet-Ázsia csiszolatlan gyémántja
Mianmar vagy Burma neve több mint fél évszázadig egyet jelentett a katonai diktatúrával, annak kegyetlenkedéseivel, az Aranyháromszögben termesztett illegális ópiummal, törzsi lázadásokkal, a galambvér színű rubin lelőhelyével, és a szent Buddha ereklyéire épült templomokkal. Ebben az országban az aranydíszítés mindig 24 karátos és biztosak lehetünk abban, hogy ami drágakőnek tűnik, tényleg az! A burmaiak bételtől vörös, fülig érő mosolyát, sárga thanaka pasztával díszített arcát, a férfiak vasalt inggel viselt szoknyaszerű longyját nehéz elfejteni. A hétnek itt 8 napja van, mivel a szerda délelőtt és délután külön napnak számít. Az sem mindegy, hogy melyik napra esik a születésünk dátuma, mert az alapján „utalják ki” nekünk a megfelelő védőszellemet, vagyis natot, aki ugyanúgy megköveteli a napi felajánlott füstölőt és szentelt vizet, mint a többi szent. Burmában a tömegturizmus még csak most kezd hódítani és a helyiek tényleg őszinte mosollyal várják az érdeklődőket.
Sokfelé megfordultam már a világban, de ez az 54 millió lakosú ország Délkelet-Ázsiában olyan, mint egy időutazás 50 évvel ezelőttre. A jövőbe vetett rendíthetetlen hit, a szinte gyermeki optimizmus felfoghatatlan egy olyan országban, ahol jósok és jövendőmondók döntötték el őrült diktátoraik közreműködésével a főváros átköltöztetését egy új helyre - szinte egyik napról a másikra. A lakosság fele napi 3 dollárnál kevesebből él, a kormány még pár évvel ezelőtt is a GDP negyedét költötte a hadseregére, miközben az oktatás és egészségügy alig 2 %-ot remélhetett. Burma jelenleg Délkelet-Ázsia csiszolatlan gyémántja, a nemzetközi befektetők egymást ostromolják a hatalmas sebességgel beindult piacon. A napjainkban érezhető nagymértékű fejlődés hosszú folyamat eredménye, melynek legfontosabb személyisége a „Lady”, Aung San Suu Kyi, aki 1991-ben, miközben házi őrizetből szemlélte országa agóniáját, béke Nobel-díjat kapott az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért. A világ felfigyelt Suu Kyi és hazája sorsára. Aktuálisan az immár független kormány megalapításával a politikai helyzet békés a térségben, bár még mindig akadnak a törzsi lázongások miatt hivatalosan lezárt, turisták által nem látogatható területek.
Burmai utazásunk minden napja tartogat valami szokatlant vagy számunkra megfoghatatlant. A helyi zöldség és gyümölcskínálat lenyűgöző, az ételek frissek, ízletesek. Az egzotikus fűszerek illata betölti a levegőt. A mélyen gyökerező buddhizmus aranytól és drágakövektől roskadozó szentélyei a mai napig is használatban vannak, az elkopó aranybevonatot évente, monszun után pótolják. A Swedagon Pagoda a világ egyik legszentebb buddhista kegyhelye, a yangoni városkép meghatározó épülete, rendkívüliségét a kupolaszerű sztúpáját borító színarany lemezrétegeknek köszönheti. Lenyűgöző látványosság a Pindaya barlang, mely egy szentéllyé alakított cseppkőbarlang rendszer, a mészkő sztalaktitok több mint 8.000 darab, különböző stílusú és méretű, aranyozott Buddha szobornak adnak otthont.
Az Inle-tó 1300 m-nél magasabban, a hegyek között fekszik. A 22 km hosszú, keskeny tó körül több falu és több száz kolostor van. Az emberek főleg halászatból élnek, cölöpházakban. Állva, lábbal eveznek. A tó körül gabonát, a mesterséges szigeteken zöldséget termesztenek. Ezeket a szigeteket a tóból kinyert hínárból építik, a fenékre leszúrt bambuszállványok közé. A tó nyugati partján, a falu fölötti elhagyott domboldalon található az Idein pagodakomplexum, amely a központi épület körüli, több száz kisebb, mohával és növényekkel benőtt idős és aranytól fénylő, újonnan épített sztúpából áll.
Bagan a világ egyik legnagyobb buddhista romterülete, a Világörökség része. Az Irrawady folyó keleti partján ezernyi templom és pagoda épült. Ezekből 2000 áll még a nagyjából 4o km2 területen. A naplemente egy bagani templom tetején felejthetetlen élmény! A Popa-hegyen lakó szellemek-natok több mint ezer éve őrzik fontos pozíciójukat, Buddha mellett Pantheont képeznek, élén Sakkrával, az Ég istenével, le egészen a csak helyi jelentőségű szellemekig. A burmaiak hite szerint ők szabályozzák a mindennapok történéseit, jó és rossz értelemben egyaránt. E szellemekkel jól megférnek a hegyen lakó makákó családok is. Az ország őserdei még mindig vadban gazdagok, találkozni fogunk a vadon befogott elefántok utódaival is.
Mandalay a a brit gyarmatosítás előtti királyi Burma utolsó, 1857-ben alapított fővárosa volt, aktuálisan az ország egyik legnagyobb városa, valamint kulturális és vallási központja. A szomszédos Sagaing-ben él az ország szerzeteseinek 60%-a. A világ leghosszabb teakfa hídja, az 1,2 km hosszú U Bein híd is a közelben található Amarapura, a régi főváros szívében.
Sok helyütt mintha megállt volna az idő, a falvakban még mindig szalmatetős házakban laknak az emberek, nincs villany, a falu kútjából merik a vizet, és súlyos agyagkorsókban a fejükön cipelik haza. Éppen úgy, mint régen, ma is bambusztutajokat úsztatnak az Irravaddyn, és a tágas központi síkságon ma is évszázados módszerekkel folytatják az öntözéses rizstermesztést.
Mison Andrea
Cikkek szűrése
Legújabb cikkek
Ajánlott utazások
A Selyemút nyomán Üzbegisztán
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!
Elismeréseink
© 1000 ÚT Utazási Iroda. Engedélyszám: U-001681/2015 Adószám: 25378425-2-42