A titokzatos akhák

A 20. század elején a kínai politika, a burmai és laoszi polgárháború elől menekülve úgynevezett hegyi törzsek migrációja indult meg Dél-Kínából, elsősorban Jünnan tartományból Thaiföld irányába. Néhány évtized alatt több ezer bevándorló érkezett, elsősorban a lahu, liszu, karen, padaung, jao, palong, mien és akha népcsoportok kerestek maguknak új hazát Thaiföld északi részén. Közös bennük, hogy a thai kormány hontalanként kezeli őket, megtűrik a jelenlétüket, viszont nem kapnak thai állampolgárságot. Talán a legismertebb közülük a padaung törzs, ahol az asszonyok nyakgyűrűket viselnek, ezzel némi optikai csalódást okozva úgy tűnik, hogy a nyakuk megnyúlt, ezért hosszúnyakúaknak nevezik őket. Mivel a padaungokat számtalan írás feldolgozta már, így én inkább most egy másik érdekes törzs, az akha népcsoport világát mutatom be.

Az akha törzs tibeti (más források szerint dél-kínai) származású nép, nyelvük is sajátos tibeti eredetű, az úgynevezett Loloish nyelvcsaládba tartozik. Írásuk nincs. Jelenleg 400.000 akha él Dél-Kelet-Ázsiában, a thaiföldi létszámukról pontos felmérés nincs, néhány tízezren lehetnek. Thaiföld északi részén Chiang Mai és Chiang Rai környékén élnek a hegyekben, nehezen, csak gyalogosan megközelíthető falvakban.

Először 1995-ben jártam az akháknál. Chiang Raiból indultunk gyalogosan és négy nap alatt körbejártuk a környékbeli falvakat (nem csak akhákat, hanem karen, lahu, liszu falvakat is meglátogattam). A falvakban akkoriban még nem volt sem áram, sem gáz, sem csatornázás és bár a világ ezen része is fejlődik, az eldugottabb részek még ma is ilyen szegényes körülmények között élnek. Otthonaikat bambuszból és fából építik, a magas hegyi falvakban a földre, a folyókhoz közeli településeken a víz elleni védelemként pedig cölöpökre. Egy ilyen faluban volt szerencsém egy éjszakát eltölteni egy akha családnál. A ház belseje két részre volt osztva, az egyikben a család aludt, a másik részbe pedig a csirkéket és disznókat hajtották be éjszakára. Én a család és a disznók közötti részen ágyaztam meg magamnak, és bár a malackák és közöttem húzódott egy lécekből tákolt fal, a jószágokból áradó illat egész éjjel emlékeztetett arra, hogy hol vagyok.

Az akhák társadalmának alapja az emberek közötti egyenlőség. A falut a falufőnök vezeti, aki az egyik legidősebb és legtapasztaltabb ember a csoportban. Az idősebbek iránti tiszteletet már kicsi gyerekkoruktól belenevelik az akhákba, és ez egész életükön keresztül fontos része a mindennapjaiknak. Elsősorban mezőgazdaságból, különböző terményekből és állattenyésztésből élnek. A földjeiket időnként felégetik, így biztosítva a következő évre is a megfelelő minőségű földterületet. Számos akha falu termel mákot, melyet ópiumkészítésre használ, és bár Thaiföldön szigorúan büntetik a narkotikumok használatát, az akhák (és más hegyi törzsek) kivételt jelentenek ez alól. Mindemellett az akhák kitűnő vadászok, így étrendjüket időnként vadhússal egészítik ki.

Bár az akhák nagy része ma keresztény, életükben jelentős szerepet játszik törzsi animista vallásuk gyakorlása is. Elsősorban a természet és az ember kapcsolatában, illetve a világ körfogásában hisznek. A falu vezetőjének a feladata az évi rituálék megszervezése, melynek során megkérik a természetet a következő évi bőséges áldásra. Ilyenkor újjáépítik a falu bejáratánál álló fából készült kis kaput, melynek szerepe a rossz szellemek távoltartása az élőktől. Az idegen látogató itt a kapunál áll meg és várja meg a falufőnök engedélyét a bebocsátásra. Enélkül a faluba belépni tiszteletlenség. Az akhák hite szerint csak az állatok szülnek egyszerre egynél több utódot, ezért ha valakinek ikrei születnek egy megtisztuló szertartáson kell átesnie mind az anyának, mind pedig a gyermekeknek, mielőtt a falu teljes jogú tagjai lennének. Az ikrek édesapja bizonyos ideig nem vehet részt a közös vadászatokon, hiszen ezzel rontást hozhat a többiekre. Bizonyos haláleseteket különösen negatívként kezelnek. Ha egy akha tigris támadásban veszíti el az életét, ugyancsak egy megtisztító szertartáson kell átesnie, mielőtt eltemetik.

Az akha nők népviselete, melyet a mai napig napi szinten hordanak, kifejezetten jellegzetes és látványos. Kézzel szőtt és festett ruhát és fejdíszt viselnek, melyeket különböző gyöngyökkel és pénzérmékkel díszítenek. Ez a viselet már a kislányoknál is megfigyelhető. Bár az útjaink során nincs lehetőség a több napos gyalogtúrára a hegyekbe, kis szerencsével összefuthatunk akhákkal Thaiföld északi részén, mely nyilvánvalóan nem mindennapi élményt nyújt az idelátogatónak. 

Jándi Attila

Thaiföld utazási ajánlatainkért kattintson ide.