A nekropolisztól a metropoliszig

Libanon pozitív élmény és kellemes csalódás mindenkinek, aki odalátogat. Sajnos kevés megbízható információ, inkább több tévhit kering az országról. A hírekben a közelmúlt és a régmúlt eseményei egybefolynak, és csak az marad meg, hogy benne volt a hírekben, a hírek pedig alapvetően negatív szenzációkat tálalnak. Az hír, ha egy főváros keleti és nyugati része keresztény és muzulmán részre megosztott, és zajlik a polgárháború. Az már kevésbé hír, ha véget ér az értelmetlen harc, és ismét régi pompájában ragyog a Nemzeti Múzeum Bejrútban.    

Libanonban találhatóak az ókor legfontosabb föníciai kereskedő városainak, Türosznak, Szidonnak és Byblosznak a romjai. Mindegyik város különleges, a régmúlt romjaiból kirajzolódik egy élő település, egy olyan ókori történet, amelyről keveset tudunk, pedig a föníciaiaknak sok mindent köszönhet a világ, és elég, ha csak a betűírásra gondolunk.

Türosz a legdélebbi föníciai kereskedőváros, közvetlenül a Földközi-tenger partján. Az évszázadok során a föníciaiakat felváltották a görögök, majd jöttek a rómaiak, később a bizánciak, a muszlimok, a keresztesek és ismét a muszlimok. Mindegyik népnek tetszett ez a hely, és itt hagyta a keze nyomát. Nekünk pedig a gazdag múlt emlékeiben kell meglátni és felfedezni az adott korszak szépségét, érdekességeit.  

Türoszban található az ókori világ egyik legépebben megmaradt nekropolisza, a "Holtak városa". A szárazföld felől, a városba tartó út mentén található. Itt haladt az egykori vízvezeték, az aquadukt is, a város felé szállítva a mindennapi vizet. A városba tartók, vagy épp a távozók, elhaladtak a nekropolisz mellett, és láthatták, miként gondoskodnak a városlakók az elhunytakról. A gazdag kereskedő családok emeletes síremlékei mellett megtalálhatók az egyszerűbb, de díszes kőszarkofágok, éppúgy, mint a családi kolumbáriumok is. Az ókorban a hamvasztásos temetkezés dívott, a szarkofágokban a hamvak mellett elhelyeztek némi útravalót is a túlvilágra, élelmet, italt, a gazdagabbak pedig értékes tárgyakat. Ez utóbbi miatt a későbbi korok sírrablói a zsákmány reményében sajnos nagyon sok sírt és szarkofágot feltörtek. Nem csak a rómaiak, hanem az őket követő bizánciak is ugyanezt a temetőt használták. Így a már nem használt sírokból bizánci sírok lettek, keresztény kápolnákkal és bizánci mozaik padlózattal. Sokszor a bizánci márványpadló alól kilátszik a római mozaik padlózat.

A nekropolisz mellett található az ókori világ legépebben megmaradt hippodromja, vagyis lóversenypályája. Sokak először a Ben Hur c. filmből ismerhették meg a rómaiak legkedveltebb sportversenyének, a kocsiversenyeknek a világát. Itt viszont meg lehet csodálni a lelátókat, a lelátók alatti üzleteket, és végig lehet sétálni a pályán. Hiába hordták el az évszázadok alatt a jelentős részét, kőbányaként használva, mégis látszik milyen volt az eredeti komplexum. A romváros ezen része az egyik legszebb, legkülönlegesebb terület Türoszban.

Cikk és fotók: Rokolya Péter