Teleki Samu gróf felfedező útja Kenyában

132 esztendővel ezelőtt világhírű felfedezőnk, Teleki Samu gróf két éven át tartó utazása során az európaiak számára addig ismeretlen tájakat fedezett fel Kenyában.

Az erdélyi Sáromberkén született gróf a debreceni Református Kollégiumban érettségizett, később a göttingeni és berlini egyetemen folytatta tanulmányait. Hazatérve huszártisztként szolgált, majd katonai karrierjét országgyűlési képviselőségre cserélte fel. 1881-ben ismerkedett meg Rudolf trónörökössel, a Bécsi és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnökével, és szoros barátság született közöttük. Az Afrikába tervezett expedícióhoz a trónörökös a monarchia térképészeti és csillagászati ismeretekben képzett tengerésztisztjét, a Telekinél 12 évvel fiatalabb, pozsonyi születésű Ludwig von Höhnel sorhajóhadnagyot ajánlotta. 1886 és 89 között került sor a nagyszabású vállalkozásra.

1886. őszén Zanzibáron Teleki így határozta meg karavánjának úti célját: "Baringo na mbele kidogo", azaz: "a Baringóhoz és egy kicsit tovább". Az 1880-as évek Kelet-Afrika térképein ugyanis a Baringo-tó volt a legészakibb ábrázolt terület. A "kicsit tovább" – s ezt Telekiék akkor még nem tudhatták – Kelet-Afrika legszárazabb, legkietlenebb vidékének, az Egyenlítőtől északra elterülő félsivatagos pusztaságoknak, Afrika egyik utolsó fehér foltjának a felkutatását jelentette.

A két évig tartó utazást a gróf saját vagyonából finanszírozta: eladta egyik vadaskertjét és családi ékszereinek egy részét. Ezek értéke 130 ezer aranykorona, ez mai árfolyamon 40 kg aranynak (ma kb. félmilliárd forintnak) felelne meg. Mindebből egy 300 fős karavánt szervezett, melynek felszerelése a következő tételekből állt: 73 láda táborozási és menetfelszerelés, 35 láda puskapor és lőszer, 4 láda konyak, bor és ecet, 49 láda élelmiszer, tea és dohány, 3 láda orvosság, kötszer, 92 láda takaró és kelme, 100 láda (2800 kg) üveggyöngy, 85 láda drót és kauri csiga, 3 láda rézpénz, 1 láda térkép (ez rögtön az expedíció elején elveszett), 2 csónak, 292 db lőfegyver...

Ha Kenya műhold térképére nézünk, az ország közepén, pontosan az Egyenlítőn különös fehér folt hívja magára a figyelmet. Jég az Egyenlítőn! Annyira hihetetlenül hangzik, hogy a XIX. század közepén a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró hófedte csúcsait elsőként megpillantó német misszionáriusok beszámolóit e jelenségről kételkedve fogadták Európában. Egészen addig, mígnem aztán többen – elsőként Teleki gróf a Kilimandzsárón – fel nem jutottak a hóhatárig, s így kézzelfogható bizonyítékot szolgáltattak a trópusi magashegységek eljegesedéséről. Hogy egykor mekkora lehetett ez a jégtakaró, arról tanúskodnak azok a mély teknő alakú völgyek, amelyek a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró csúcsaitól sugárirányban nyúlnak le a hegyek derekáig. Egykori jégárak nyomait őrzik, a két hegység legmagasabb csúcsait még mindig állandó jégsapka borítja. Bolygónk éghajlatának szárazabbá válásának következtében ezek a jégárak igen gyors ütemben húzódnak egyre magasabbra. 130 éve még 200-300 méterrel alacsonyabban végződtek, s ha ez a folyamat folytatódik, néhány évtized múlva teljesen el is tűnhetnek.

A Kilimandzsáró mellett a Kenya-hegység a másik egyenlítői óriásvulkán, amelynek 4000 méter feletti régióiba elsőként jutott fel száz esztendeje Teleki Sámuel. Rudolf trónörököshöz írt levelében részletesen leírja, mint tört utat magának a sűrű bambuszerdőn keresztül, elefántösvényeket követve, szakadatlan esőzés közepette. 14 000 lábnál érte el a növényzet felső határát, s már az alsó táborhelyen is fagypont alá szállt éjjel a hőmérséklet. Az ő leveléből értesült először a világ arról is, hogy a Kenya-hegy vulkanikus eredetű. A felfedezőt egy szakadék állította meg magányos továbbhaladásában, mérései szerint 4680 méter magasságban. Teleki nevével a Kenya-hegy térképén többször is találkozunk. Az ő nevét őrzi a hegység talán legszebb gleccservájta völgye, egy festői tengerszem, és egy újonnan épített turistaház, a Teleki-lodge..

Teleki és Höhnel felfedező útjuk során a Rudolf- és Stefánia-tavak felkutatásával az egyik utolsó fehér foltot tüntették el Afrika térképéről. Elsőként jutottak fel a kelet-afrikai óriásvulkánokon a hóhatárig, számos új állat- és növényfajt fedeztek fel és gyűjtöttek be. Az expedíció 78 új növényfajt fedezett fel. A Kilimandzsárón őshonos sárga virágú, hamvas levelű, alig tíz centiméteres Senecio telekii, Afrika „havasi gyopárja", valamint a Kenya-hegy alhavasi zónájában élő, 2-3 méterre is megnövő gyertyaszerű Lobelia telekii felfedezője nevét viseli. Elsőként figyeltek meg tengerparttól távol működő tűzhányót, melynek Höhnel a Teleki vulkán nevet adta. Első európaiként adtak hírt Észak-Kenya népeiről, az expedíció során készített fényképeik egyedülálló dokumentumok Kelet-Afrika belső területeiről.

Két évig tartó, nélkülözésekkel teli kalandos utazás után 1888. október 25-én 200 teherhordó, 55 szamár, 25 ökör, 300 kecske, több tonnányi elefántcsont, 12 ládányi néprajzi tárgy, mintegy 100 új fajt tartalmazó botanikai-, állat- és trófeagyűjtemény, valamint Höhnel kíséretében a 3000 kilométeres gyaloglás során 44 kg-ot fogyott Teleki gróf megérkezik Mombasába.

Gőgös Norbert