Cárok nyomában: Moszkva és Szentpétervár

Üdvözöljük a hős városban! – köszöntötte csoportunkat a seremetyevói repülőtéren az idegenvezető. Mint kiderült, ez a légi kikötő, akárcsak a másik kettő, Moszkva belvárosától jókora távolságra található. Útközben rengeteg erdőt, parkokat, kerteket láthatunk: a város 37 százaléka zöldövezet – tudtuk meg Dr. Schneidgen József idegenvezetőtől, aki 50 éve dolgozik a turizmusban.

A Nemzetközi Turizmus Akadémia professzora azt is elmondta, hogy mint minden évben, idén is 10 új metrómegállót adnak át az orosz fővárosban. A metróvonalak hossza eléri a 340 kilométert, a 205 állomáson hétközben naponta hatmillió, ünnepeken akár 9 millió utas fordul meg. A 18 metróvonal egyetlen, 55 rubeles jeggyel végigjárható. 2016-ban 6 millió turista látogatott Moszkvába, 60 százalékuk volt orosz, a többi külföldről érkezett. A legtöbb turista Kínából, Iránból és Németországból jön. Manapság 30 százalékkal csökkent a kiutazás, inkább belföldön nyaraltak az oroszok.

A buszos városnézés után egy éjszakát töltöttünk a négycsillagos Hotel Izmailovo épületkomplexumban. A hatalmas szállodában kétezer ember álmodhat egyszerre a másnapi látnivalókról, rögtön mellette egy színes skanzenben mindent meg lehet vásárolni.

Ha Oroszország, akkor Aeroflot!

Oroszország és nemzeti légitársasága, az Aeroflot elválaszthatatlan egymástól. A hatalmas ország felfedezéséhez kiválóan alkalmas az Aeroflot. A Brand Finance szaklap szerint az Aeroflot a legerősebb orosz márka és a legerősebb légitársasági márka globálisan. A légitársaság modern repülőgépekből álló flottájának fedélzetén kimagasló kiszolgálást kapnak az utasok, amely ötvözi az orosz vendégszeretetet a globális sztenderdekkel. Az Aeroflot a nagy légitársaságok között az egyik legfiatalabb flottával rendelkezik: a gépek átlagéletkora csupán 4,2 év. A légitársaság magas szintű szolgáltatásait a Skytrax hivatalosan négy csillagosnak minősítette.

Tornyok és kupolák

Moszkva legfontosabb terét, a Vörös teret és a Kreml épületegyüttesét szinte mindenki ismeri, legalább képekről. A hetvenes évek végén én is láttam, most mégis újra meglepett a színes hagymakupolák látványa. A Kreml bejárata a hatalmas Szentháromság-torony, amely 1495-ben épült és 80 méteres magasságával a Kreml legmagasabb tornya. A Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség-listájára. A Kremlben található a hatalmas Cár-puska – legalábbis ez olvasható rajta –, ami valójában ágyú, és a 200 tonnás Cár-harang, amelyet nem használtak soha, mert öntés közben megrepedt.

A Vörös téren áll a város egyik legismertebb építészeti remekműve, a színes tornyokkal és kupolákkal díszített Blazsennij-székesegyház. Az épület 1555-61 között épült Rettegett Iván cár rendeletére, aki ezzel ünnepelte meg a kazányi tatár kán felett aratott győzelmét. A székesegyház egy főtemplomból és nyolc kisebb, belülről átjárható templomból áll, amelyek a győztes csaták napjának védőszentjei nevét viselik.

A Székesegyházak terén megnéztük a cárok koronázó templomát, az Uszpenszkij székesegyházat, az Arhangelszkij-székesegyházat, amelyet Mihály arkangyalnak szenteltek, és amelyben a Rurikok, az első cárok és leszármazottjai végső nyughelyét találjuk.

Az Arbat és a GUM

Sétáltunk Moszkva leghíresebb utcáján, a több mint egy kilométer hosszú Arbaton, amely művészek, zenészek, költők, írók és értelmiségiek törzshelye. Az itteni üzletek, éttermek és kávéházak a moszkvaiak és a külföldiek körében egyaránt népszerűek. Az 53-as szám alatt lakott egykor Puskin a feleségével, a ház ma múzeum, de nem messze innen élt Tolsztoj is.

Nem hagyhattuk ki a GUM áruházat sem, amely minden igényt kielégítő luxusáruházzá alakult át az évek alatt. Metróztunk egyet, el is csodálkoztunk, hogy lehet 30 másodperc alatt ki- és beszállni a metrókocsikból úgy, hogy szinte azonnal jött a következő szerelvény.

A Megváltó Krisztus-székesegyházat se lehetett kihagyni. A Kremltől nem messze a Moszkva folyó mentén épült a világ legmagasabb ortodox temploma.

Innen újra a seremetyevói repülőtérre vezetett utunk, ahonnan az Aeroflot gépével Észak Velencéjébe, vagyis Szentpétervárra repültünk.

Szentpétervár, ablak Európára

Nagy Péter cár által alig több mint háromszáz éve új fővárost alapított a Néva folyó torkolatánál azzal a céllal, hogy „ablakot nyisson Európára” – írta Puskin. A város volt az orosz birodalom fővárosa 1712-től 1917-ig. Pétervárt azonban sokan még mindig Leningrádnak nevezik, főleg azok, akik egykor harcoltak a városért, vagy itt éltek az 1941 és 1943 közötti blokád alatt.

Idegenvezetőnk, Karlova Mónika édesanyja a hatvanas években Leningrádba jött tanulni, de örökre itt maradt, mert szerelmes lett. Mónika büszkén meséli, hogy a városban 2013-ban célul tűzték ki, hogy elérjék az évi 5 millió látogatót és így bekerüljenek a világ 5 leglátogatottabb városa közé. Ezt tavaly már túl is teljesítették: 7 és fél millió turista érkezett hozzájuk.

Szentpéterváron az idegenforgalmi szezon áprilistól október végéig tart, de egyre hosszabb a szezon. Idegenvezetőnk arra is felhívta a figyelmünket, hogy a látványosságokba, palotákba, múzeumokba érdemes a csoportos látogatáshoz még az út lefoglalásakor jelentkezni, mert az egyéni látogatóknak és a nem tervezett vendégeknek egyre nehezebb bejutni ezekbe.

Egyre több a kínai turista, „Vörös útvonal” néven külön programot várja őket hamarosan. Ebben benne van az Auróra cirkáló megtekintése, a Lenin múzeum, a mauzóleum és Lenin kunyhója a Finn-öböl partján. Jelentős számban érkeznek hajón skandináv turisták is, akik hajnalban, nyitás előtt nézik meg a palotákat, az érdekességeket.

Éjszakáinkat a Hotel Oktyabrszkajában töltöttük, ahonnan a legfőbb látnivalók gyalogosan is megközelíthetőek. Szeretik a magyar turisták ezt a hotelt, mert barátságos, ráadásul a híres Nyevszkij sugárúton található. Néhány lépésre több kiváló önkiszolgáló étterem van, egy sarokkal arrébb pedig egy hatalmas bevásárlóközpont, amelynek több emeletén a legdivatosabb árukat találjuk. A földszinten pedig olyan élelmiszerüzletet, amelynek zöldséges részlegén csak a különböző narancsok egy hatméteres pultot foglalnak le.

A városnézésen a Szent Izsák Székesegyházat, a Téli Palotát, a Nyári Kertet és a Felvonulás teret is megnéztük. Átsétálunk a Vasziljevszkij-szigeten és a Szenátus téren, ahol I. Péter cár bronz lovasszobra látható. A város első épülete a Péter-Pál erőd volt, melyet a város egyik főépítésze, Domenico Trezzini tervezett. Az ő munkája a váron belül található Péter-Pál Katedrális is, ahol I. (Nagy) Pétertől III. Sándorig minden orosz cárt koronáztak, illetve ahol az utolsó orosz uralkodó, II. Miklós és családjának hamvai nyugszanak. A Péter-Pál erődbe a hatalmas, diadalív alakú Péter kapun át jutunk be. Az erődítményen allé vezet végig, amely a Péter-Pál székesegyházhoz vezet.

Szentpéterváron természetesen kihagyhatatlan látnivaló a világ legszínvonalasabb képzőművészeti gyűjteményei közé tartozó Ermitázs. A hat részből álló múzeum négy épületben helyezkedik el: a Téli Palotában, a Régi, az Új és a Kis Ermitázsban. A főépületet, a Téli Palotát Rastrelli építette 1754-62-ben Erzsébet cárnő számára. II. Katalint tekintik a gyűjtemény megalapítójának, mivel ő szerezte az első festményeket. A Pétervártól néhány kilométerre fekvő Puskinban Katalin cárnő palotája várt minket.

A Carszkoje Szeló-i palotát szintén Rastrelli tervezte 1752-ben Erzsébet cárnő megrendelésére. Erzsébet édesanyja, I. Katalin tiszteletére nevezte el az épületet Katalin-palotának. A cárok kedvelt nyári rezidenciáján szinte minden építészeti stílus megtalálható, a termek roskadoznak az aranydíszítéstől. A legfigyelemreméltóbb az ezer négyzetméteres trónterem és a nemrégiben helyreállított, világhírű Borostyánterem volt, amely pontos másolata a háború után eltűnt eredetinek.

Betértünk a Vodka múzeumba is, ahol több mint hatszáz különféle vodkát állítottak ki, és megtalálható itt a világ összes vodkaalapú koktéljának receptje. Az ital történetét is megismerhettük az 1400-as évektől napjainkig. A kóstolószobában marinált gombák és uborkák kíséretében többféle vodkát teszteltünk.

Felkerestük a furcsa nevű, Véren Megváltó templomot, amely azon a helyen épült, ahol 1881-ben II. Sándor cárt orosz anarchisták felrobbantották. A templom belső tereinek díszítéséhez a mozaikképek, ikonosztázok, a padló és a mennyezet díszítéséhez több mint 20-féle ásványt, többek között jáspist, rhodonitot, porfírt és olasz márványt használtak fel. A szerencsétlen sorsú templomot 1917 után bezárták, raktár, hullaház és színházi díszlettár is működött benne.

A városban élt és dolgozott Glinka, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Csajkovszkij, Stravinsky és Sosztakovics is. A Puskin Könyvtár híres gyűjteménye zömmel a költők saját könyvtárából áll össze. A legismertebb orosz írók és költők közül többen éltek Szentpéterváron, így Puskin, Dosztojevszkij, Gogol és Ahmatova is. A Néván horgonyzó Aurora múzeumhajót minden utazó meglátogatja, külön látványosság, amikor a nyílt vizek eléréséhez a nyitható hidakat éjszakánként felemelik.

Virágvasárnap értünk el a rózsaszínbe öltözött Keresztelő Szent János templomához, ahol megnézhettük a barkaszentelést. Miséztető templomról lévén szó, fejkendővel mehettünk csak be, és fényképezni is tilos volt. Ez az a templom, amelyet Nagy Katalin építtetett arra a mocsaras területre, ahol a jó hírt kapta, hogy az orosz katonák győzelmet arattak a törökök felett és így megnyílt az út a vágyott fekete-tengeri kikötők felé.

Az 1000 Út utazási iroda munkatársa, Márk László szerint itt az ideje, hogy megváltozzon a trend, a London-Párizs-Róma tengelyen túl újra fel kell fedezni Moszkvát és Szentpétervárt. A számok biztatóak: tavalyhoz képest már most 40 százalékkal jobbak a foglalások.

Hazafelé jövet Seremetyevón megnéztünk egy különleges kapszulahotel. Ezek a szobák rövid időre is kivehetők, hogy két hosszú utazás közt legyen hol pihenni. A szobák nem nagyok, de minden kényelemmel el vannak látva.

Gyorsan elrepült ez a néhány nap Oroszország két gyönyörű városában. Már most visszavágyunk.

Köszönjük a meghívást az 1000 Út Utazási Irodának és az Aeroflotnak.

Forrás: Bódi Ágnes
Turizmus Online
2017. április 27.