Az elefántok titkos élete

Földünk legnagyobb szárazföldi emlősei az elefántok, amelyeket a legutóbbi kutatások eredményeként immáron három fajba sorolunk: afrikai, erdei és ázsiai. (Az erdei elefántot korábban az afrikai egyik alfajaként tartották számon, azonban a vizsgálatok kimutatták, hogy a szétválás már évmilliókkal ezelőtt megtörtént, így az erdeire is, mint önálló fajra kell tekintenünk.) 

Az erdei és az afrikai elefánttal a fekete kontinensen találkozhatunk, míg az ázsiai alfajokkal (borneói, indiai, ceyloni, szumátrai) többnyire Indiában és Délkelet-Ázsiában.

Méretüket tekintve az afrikai a leghatalmasabb, őt követi az ázsiai. Az ormányosok a sok nyilvánvaló hasonlóságon túl nagyon sok dologban eltérnek egymástól, nemcsak küllemben, de életmódjukat tekintve is. Vegyünk néhányat ezek közül szemügyre.

Afrikai elefánt

Köztudott, hogy az elefántok az ormányukat “kézként” használják, azonban talán kevesen vették észre, hogy az Afrikában élő fánik ormányának végén két nyúlvány/fogóujj van, míg az ázsiai alfajoknak csupán egy. Az ormány egy igazi univerzális testrész, amely az étkezésen túl szolgál szaglásra, légzésre, ivásra (a felhörpintett vizet a szájába fecskendezi), illetve fürdőzéskor a vizet is ezzel spricceli magára.

Feltűnő különbség még az afrikai elefánt füleinek nagyobb mérete, amely segíti az állatot a minél nagyobb hőleadásban kánikula idején, illetve legyezőként is jól szolgálatot tesz. Szokták még azt is mondani, hogy az afrikai elefánt füle a kontinens formáját “szimbolizálja”, és lám, valóban belelátja az ember a fekete kontinens sziluettjét!

Afrikai elefánt

Az elefántra szokás “ökológiai mérnökként” is tekinteni, hisz tevékenysége erősen hozzájárul környezete (át)alakításához. Egyik legszembetűnőbb példa erre a növények magvainak szétterítése az “étkezések velejárójaként”.

Az elefánt emésztőrendszere nem nagy hatékonysággal bontja le a bevitt táplálékot, így a végtermék rendkívül gazdag növényi rostokban, ami hasznos táplálékforrásként szolgál más állatok számára. Megemlítendő, hogy a kevésbé hatékony emésztésből kifolyólag az elefántok napi hosszú órákat töltenek étkezéssel, hogy kellő tápanyaghoz jussanak.

Ceyloni elefánt

Az elefántok felső metszőfoga esetenként agyarrá módosul, amely hosszú idők óta nagy becsben tartott portéka szinte minden civilizációban. Az afrikai elefántnál csak a bikák növesztenek agyart, az erdei elefántoknál mindkét nem tagjának van módosult metszőfoga, míg az ázsiai alfajoknál előfordul olyan is, hogy még a hímeknél sem fejlődik ki agyar (például a ceyloni elefántoknál csupán kb. minden tizedik bika rendelkezik agyarral).

Ceyloni elefánt

Érdemes megemlíteni, hogy az Afrikában élő elefántok kevésbé taníthatók, idomításuk jóval összetettebb feladat, ebből kifolyólag bármilyen emberi tevékenységet támogató elefánttal szinte kizárólag csak Ázsiában találkozhatunk, szerencsére ott is egyre ritkábban.

Az elefántok családokban élnek, a legösszetartóbbak az afrikai elefántcsaládok, amelyeknek a bikák csak pár évig lehetnek tagjai a születésüket követően.

Az elefántok kommunikációja nagyon összetett, és ebben fontos szerepet játszik a hangok és rezgések kavalkádja. A számunkra ismerős “trombitálás” mellett, például, gyakran “beszélgetnek” az ormányosok az emberi fül számára nem érzékelhető infrahangok által, amelynek a hatótávja ráadásul több kilométert is lefed.

Afrikai elefánt

Érdekes módon a hangrezgéseket az elefántok nem csupán a fülükkel érzékelik, hanem érzékeny talpukkal is. A talpak szenzitivitása más esetben is segíti a szavannán vizet kereső ormányosokat, segítségével felkutatják a talajvizet, és ha rátalálnak, képesek leásni és itatót kialakítani, ami más állatok számára is életmentő a száraz időszakban.

Meglepő módon a szavannán él az elefánt egyik “közeli” rokona is, amelyről kevesen feltételezik a “sógorságot” - ez az állat a kis méretű szirti borz.

Szirti borz

Ezek után már meg sem lepődhetünk, ha egyszer kiderül, hogy az “egér és elefánt” vicceknek van némi jogalapja.
Ennek apropóján hadd idézzek meg egy klasszikus viccet a témában:

Az egér és az elefánt együtt sietnek át az új vashídon.
Az egérke büszkén néz föl az elefántra:
- Hallod, jumbo, hogy dübörgünk?

Hol találkozhatunk az ormányosokkal? Természetesen a maguk élőhelyén! Erre a legalkalmasabb, ha egy szervezett szafari útra fizetünk be Afrikába, avagy egy ázsiai utazás részeként szánjuk rá az időnket. (Különösen híres elefántjairól Srí Lanka, Burma és Thaiföld.)

Máskülönben, hazánkban több állatkertben is találkozhatunk elefántokkal (Szeged, Nyíregyháza, Veszprém, Budapest), és emellett megnyílt immáron két vidéki állatpark is (Szada, Töltéstava), ahol szintúgy “dédelgethetjük” az ormányosokat, ők a cirkuszból nyugdíjba vonult fánik, máskülönben.

Cikk és fotók (kivéve nyitó és szirti borz kép): György Péter