A ramadán Egyiptomban: az ünnepi díszek rejtett szimbólumai

Minden évben különleges időszak a muszlimok életében a ramadán ünnepe. Sokan annyit tudnak róla, hogy ebben a hónapban a hívek napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak. A ramadán ettől sokkal többet jelent, valódi ünnep, melynek számos fontos eleme és szimbóluma van a napközbeni koplaláson túl. Aki ilyenkor Egyiptomban jár, részesülhet különleges hangulatában. Nem kell megijedni: bár napközben korlátozottabb az ételkínálat a szokásosnál, a gyauroknak nem szükséges éhezni. Kairóban nem csak muszlimok élnek, és erre a helyi éttermek nyilván fel vannak készülve.

Ahogy elkezdődik az ünnep, megváltozik minden. Az utcák fénybe öltöznek, az otthonokat feldíszítik, és lámpások meleg, imbolygó fénye világítja meg a szűk sikátorokat. Szinte tapintható a változás, a melegség és egység érzését közvetítik a ramadán díszletei, melyek élettel és színekkel töltik meg a szent hónapot. De ezek a díszek nem csak a szemet gyönyörködtetik: mindnek van története, rejtett jelentése. És hogy mi formálta őket? A hit és a hagyományok iránti, mélyen gyökeredző ragaszkodás.

A fanusz: a kalifa érkezésének jelképe

Az egyiptomi ramadán mindent elsöprő jelképe ez a lámpás. Története legendákkal teli. A leghíresebb mese 969-ből származik, amikor a fatimida kalifa, Al-Mu'izz li-Din Allah megérkezett Kairóba, éppen ebben a szent hónapban. A város lakossága alig várta, hogy üdvözölje, lámpásokkal vonultak az utcára, hogy megvilágítsák útját. A látvány annyira gyönyörű, a pillanat olyan emlékezetes volt, hogy hagyománnyá vált, és ettől kezdve a lámpások minden évben, ramadánkor előkerültek.

Az évszázadok során az egyszerű fanusz átalakult, bonyolultabbá és művészibbé vált. A kézművesek fémből és színes üvegből készítettek lámpásokat, finom, áttört mintákat vágva a felületükbe. Megvilágítva elbűvölő árnyékokat vetnek a falakra. A színeiknek is van jelentősége. A zöld gyakran kapcsolódik az iszlámhoz, a megújulást és a hitet képviseli, míg a kékről azt mondják, hogy békét és védelmet hoz. Az arany és a sárga a nagylelkűséget és az isteni áldásokat tükrözi, míg a vörös és a narancssárga energiával és örömmel lüktet, megidézve a nevetéssel és együttléttel teli, ünnepi éjszakák szellemét.

Napjainkban minden erkélyen, a kirakatokban és a mecseteknél mindenhol lámpások világítanak, meleg fényük Egyiptom vallási hagyományaira emlékeztet.

Khajamijja: a textil, melynek története van

Nagyon jellegzetesek ezek a ramadánkor előkerülő, vibrálóan színes, mintás textilek. Sátrak, paravánok készülnek belőlük. Ezek a szövetek sem csak dekorációk. Egyiptom múltjának egy darabja van beléjük varrva. A khajamijja művészete az ókori időkig nyúlik vissza, de az iszlám adott neki különös jelentőséget. Eredetileg ezeket a textíliákat a sátrak belső falain használták, hogy megvédje a sivatagi utazókat a hőségtől és a homoktól. Később az egyiptomi szertartások elengedhetetlen részévé váltak, királyi körmenetekben, katonai hadjáratokban és a szent terekben bukkantak fel. A ramadán idején nagyon sok helyen láthatjuk színes kavargó mintáikat és kalligrafikus elemeiket. Vidám hangulatot kölcsönöznek a tereknek – nem csoda, hogy én is beszereztem, és ha vendégek érkeznek, ezzel terítek.

A vörös és az arany, a textil alapárnyalatai melegséget és ünnepi hangulatot árasztanak, a kék és fehér pedig a béke jele. Az iszlám művészetben állandóan jelenlévő zöld a jólét és a hit fonalaként szövi át az anyagot. Bár ma már az anyagok nagy része nyomott mintás, az eredeti, kézzel varrott khajamijja, amelyet Kairó szívében, a Khan el Khalili bazár szomszédságában készítenek, továbbra is az egyiptomi hagyományok becses darabja.

A miszaharati: a város ébresztője

Ramadán idején napkeltétől napnyugtáig tart az étel- és italmegvonás. Így napkelte előtt érdemes jól bereggelizni, hogy a hívek bírják az egész napos éhezést és szomjazást. A miszaharati a város korán kelő dobosa, aki hangosan ébreszti és a szuhorhoz (napkelte előtti étkezés) hívja az embereket. Bizony, fontos szerep, mert aki nem ébred időben, koroghat egész nap a hasa! Úgy tartják, hogy a hagyomány kialakulása az iszlám korai időszakára tehető, amikor az emberek a dobok hangjára hagyatkoztak, mint központi ébresztőre. Ahogy a miszaharati járja az utcákat, a dob hol ünnepélyesen, hol játékosan szól az egész városban. Olyan ez, mint a müezzin imára hívó szava. Ma már mindenki be tudja magának állítani az ébresztőjét, de a miszaharati hagyománya mégis sok helyen megmaradt, és összeköti a múltat és a jelent.

A félhold és a csillagok: a szent hónap égi útmutatói

Látni fogod ezeket a mintákat, amint az utcák felett ragyognak, mint a karácsonyi girlandok. De visszaköszönnek a textileken is. A holdsarló és a csillagok az iszlám világban mély jelentéssel bíró égi szimbólumok. A ciklusában folyamatosan változó hold a ramadán időmérője, megjelenése a böjt kezdetét és végét jelzi. A félhold mellett pislákoló csillagok az isteni vezetés szimbólumai, megvilágítják a hit útját. A ramadán idején mindenhol megjelennek, arany körvonalaik emlékeztetnek rá, hogy ez a hónap a a megújulásé és a spirituális ébredésé.

Ramadán régen és most

Egyiptomban a gondosan, kézzel készített díszektől a Kínában gyártott tömegáruig minden előfordul ramadánkor. A gyertyafényes fanuszt diszkrét fényét felváltották a szivárvány színeiben villogó LED-es változatok. Megjelentek a ramadán témájú étkészletek, az arany félholdakkal és arab kalligráfiával díszített csészék, tányérok és szalvéták. A kézzel varrott, egyiptomi pamutból készült khajamijja-textilek helyett vásárolható praktikus és olcsó nyomott mintás poliészter.

A változások ellenére a Ramadán lényege változatlan: ez a fény, a közösség és a hit ünnepe. A lámpák fénye világít, a khajamijja mintáit lebegteti az esti szellő, és az éjszaka csendjében még mindig sokszor hallani a távolban a dobot, mely ébredésre készteti a híveket.

Cikk és fotók (kivéve: nyitókép): Méhész Zsuzsa

Tartson velünk a Könyves Kairó - kultúra nagykanállal programunkra, melynek során olyan egyedi élményt kínálunk, mely semmiféle megszokott kairói városlátogató programhoz nem hasonlítható. Olyan helyekre is eljutunk, melyekre turistacsoportok nem szoktak. Valódi megismerést, szórakoztató betekintést ígérünk, melynek éppoly fontos részei a piramisok zsivány tevehajcsárai, mint az art deco épületben megbúvó, világszínvonalú könyves kávézó vagy a misztikus szúfi szertartás és a koktél a Nílusra panorámás tetőteraszon.