Szardínia ősi építményei, a nurágék

Szardínia tele van ősi dolmenekkel, különös, több ezer éves kőépítményekkel. A sziget ősi múltja ismeretlen, izgalmas téma. Ilyenkor Sztrabón a leghűségesebb fogódzóm - a jó öreg görög földrajztudós az egyik legkedvesebb forrásom, aki nagy magabiztossággal fog kézen és vezet az ókori vagy annál régebbi Mediterráneum világában. Hatalmas csavargó volt, mindent bejárt és megfigyelt, így Szardínia szigetén neki is feltűntek azok a kötőanyag nélkül egymásra rakott kövek, melyek néhol háromemeletes tornyokat vagy különös, körkörös alaprajzú épületeket, összefüggő falrendszereket formáztak.

Szardínián az első önálló civilizáció i. e. 6000 táján jelent meg, ezek a különös maradványok, a nurágék pedig körülbelül négyezer évesek, és ma is rengeteg helyen bukkannak fel a szigeten autózva. Nagyjából nyolcezret tártak fel eddig, de eredeti számukat tizenkétezerre becsülik. A legmagasabb tornyok akár 30 méteresek is lehettek. Hasonlóakat Mükénében, Korzikán, a Baleári-szigeteken, de a távoli Skóciában is találhatunk, bár jóval kisebb méretekben. A különleges bennük az, hogy Szardínián nagy számban meg is maradtak: magányos dolmenek vagy nagyobb területet átfogó, összefüggő építmények formájában. Lehetséges, hogy a kereszténység megjelenésével már erősen megfakult eredeti szerepük, s a buzgó hívek nem láttak bennük pogány konkurenciát – így épségben hagyták őket? Vagy olyan szépen simult össze a múlt és a jelen vallása, mint a muszlim hitre tért sivatagi beduinoknál, akik egyforma lendülettel végzik a Mohamed és a természet diktálta rítusokat, és fel sem merül bennük ezek ellentéte?

Vajon milyen indíttatásból emelte ez a letűnt nép, a nurage civilizáció ezeket az építményeket? Milyen célt szolgálhattak ezek a lenyűgöző létesítmények? Honnan volt meg a tudás és képesség, hogy ilyen méretű köveket a gravitációnak fittyet hányva magasba emeljenek, mérnöki és csillagászati pontossággal elrendezzenek? Sok a megválaszolatlan kérdés, és a legtöbb tudományos mű is elismeri, hogy vitatott a nuragék célja és egykori használata. Egymás mellett léteznek a különféle magyarázatok, amik erődítményt, lakóépületet, raktárat, templomot, áldozati- vagy szertartáshelyet vagy egyenesen obszervatóriumot látnak bennük, de vannak ettől vadabb, misztikus elképzelések is. Sok épület pontosan tájolt, a tornyok nyílásai is égitestekhez, tájékozódási pontul szolgáló csillagokhoz, pl. az Alpha centaurihoz vagy épp a napfordulókor felkelő Naphoz vannak igazítva.

A ma leginkább elfogadott vélekedés szerint szimbolikus építményekről van szó, amik a politikai és gazdasági hatalmat, a társadalom erejét voltak hivatva jelezni. Feltételezik, minden helyi közösség emelt egy-egy nuragét, ezzel demonstrálva jelenlétét, erejét és a környezete fölött gyakorolt hatalmát.

Az egyik ilyen helyen egy tetoválóstúdió képeit is láthattuk - az ősi, un. handpoke/kézi módszerrel szintén ősi, szárd motívumokat és kőkorszaki leleteket tetováltak azon büszke szigetlakók bőrére, akiknek ez jobban tetszett, mint a most divatos egyenminták. Hozzáteszem, hogy a helyiek között szinte egyáltalán nem találkoztunk a testmódosítás népszerű formáival: a szárdokat mintha hidegen hagynák a felpumpált szájak, nem törődnek a műkörmökkel, a strandon nem láttam agyontetovált testeket (kissé tetováltakat sem), valahogy minden olyan normális volt. Lehetséges, hogy köszönik, jóban vannak magukkal?

Annyi bizonyos, hogy az építmények létesítéséhez rendkívüli elszántság és motiváció kellett. Egy ősi, szárd tetováláshoz pedig ősi patrióta büszkeség szükségeltetik. Úgy tűnik, a helyieknek mindkettőből jutott – és ráadásul a bolygó egyik kék zónájának lakói, vagyis jó esélyük van a hosszú, egészséges életre. De hogy ennek mi a titka, az már egy másik írás témája.

Méhész Zsuzsa
Képek forrása: canva.com

Szardínia és Korzika körutazásunk kihagyhatatlan része ezen ősi építmények megtekintése.