Grúzia - Gergeti Szentháromság templom

Természetbarátok, hegyrajongók számára grúziai utunk egyik fénypontja az a nap, amikor a Kazbek lábán található Gergeti Szentháromság templomot (Gergeti Tsminda Sameba) látogatjuk meg. Maga a templom-kolostor is varázslatos, de számunkra a legfőbb vonzereje az odavezető út és a leírhatatlan környezet, ahol található.

Az egész napos kirándulás a festői „grúz hadiút” mentén vezet a leghíresebb és leglátványosabb vár- és templomromok mentén. Kanyargós utunk erdőkkel szegélyezett folyóvölgyek és egyre inkább magasodó hegyek közé visz bennünket. Útközben megnézzük Ananuri erődvár és templom szépen helyreállított épületeit, ahol a bazárban akár beszerezhetjük grúziai emléktárgyainkat, ajándékainkat is.

Innen egyre felfelé haladunk, míg az erdők eltűnnek a tájból és helyüket a végtelennek tűnő, először füves, majd kopár hegyoldalak váltják fel. Áthaladunk Grúzia már nemzetközi hírnévre szert tett síközpontján, Gudaurin, ahol a gomba módra szaporodó szállodák és sífelvonók átrajzolják a vad, sziklás táj képét.

Lélegzetelállító buszozásunk végállomása Kazbegi, vagy ahogy hivatalosan nevezik, Stepantsminda városka, 1750 méter magasan a Kaukázusban.

Magában a városban nincs túl sok látnivaló, de a fölé tornyosuló hegyek látványa minden idáig megtett kilométert megér. Innen 4 kerék meghajtásos autókkal megyünk fel a Gergeti templom-kolostorhoz.

A terület földrajzi ura a Kazbeg, a Kaukázus hetedik legmagasabb csúcsa, a hegylánc vulkáni csúcsai közül csak az Elbrus előzi meg. Az 5034 méter magas hegycsúcsot 2170 méter magasságból, a kolostor-templomtól láthatjuk a legjobban - ha az időjárás kegyes hozzánk és nem bújtatja felhők mögé.
A templom a 14. században építették, egy alacsonyabb hegy tetejére, egy jól védhető, és nehezen megközelíthető helyre. Mivel ilyen kiváló adottságai vannak, háborús időkben a környéken élő lakosságnak adott menedéket, illetve magán- és egyházi értékeket és kegytárgyakat is ide rejtettek az ellenség elől.

A templom alatti nagy parkolóból gyalog sétálunk fel az épületekhez. Ám amikor felérünk, minden fáradtságért kárpótol minket a lenyűgöző tájkép, ami a szemünk elé tárul. A templom könnyen körbejárható, és szinte minden lépésnél erős kényszert érzünk arra, hogy lefotózzuk a fenséges hegyeket, amelyek körbeveszik a tájat, és az alattunk lévő városkát.

Innen Tbiliszibe visszautazva ugyanazt az utat tesszük meg, mint idefelé, de mégis másik arcát látjuk a vidéknek.
Grúzia területe 2/3-a Magyarországénak, de ezen a világviszonylatban kicsinek tekinthető területen hihetetlen földrajzi változatosság és kulturális látnivalók várják az odautazókat.

Zsurek Andrea