A veszélytelen veszélyes Kilauea vulkán

A Hawaii-szigetek és bolygónk legaktívabb, legtermékenyebb vulkánja. Semmihez nem mérhető UNESCO világörökségi kincs. 2018-ban hónapokon át „média világsztár”: a rettenet és menekülők fortyogó földje, Pele istennő lakhelye. A nemzetközi turizmus egyik legvonzóbb látványossága. A hely, amit (legalább) egyszer minden amerikai látni szeretne. A bakancslisták egyik csúcs-szereplője. A maoli őslakosok „Folyton növekedő” és „Okádó”-ként (a Kilauea polinéz jelentése) tisztelt tabu vidéke.

Előszó helyett: Geográfia versus kereskedelmi média…

2018. május első napjaitól - immár 62. alkalommal fokozott aktivitási tevékenység indult a Kilauea vulkán 35 km hosszúságú, Keleti törésvonala mentén. (A hatvankettedik sorszámozás afféle közmegegyezés eredménye, az 1820. óta tartó módszeres megfigyelések utólagos értékelése és az 1912. óta működő műszeres adatregisztrálás és elemzés adatai alapján.) Az Egyesült Államok hírügynökségeinek (CNBC; USA Today; NBC News) anyagaira ezúttal az egész világ, s így a magyar kereskedelmi média képviselői is teljes vállszélességgel ugrottak…
Az egyértelműen látványos képsorok kísérőjeként, szerkesztőnként 10-15 perc felkészülés után megszülettek a hónapokon át ismétlődő kommentek, tudósítás panelek. Természettudományi szemlélet híján – a nézettség maximalizálásának módszerei szerint. A geográfiai ismeretek szerény mértékű bővítése mellett – a szenzációtupírozás és rémület szinten-tartás bulvár termékeinek futószalagon érkező, tömeges kínálásával…
Rövid írásunk afféle „ellenszer” a téma iránt érdeklődőknek – menekülő emberek, kisírt szemek, bajba került kutyusok… és az „életüket kockáztató” kosztümös tudósítók nélkül.

A Nagy-sziget vagy Hawaii-sziget

A 10.430 km2 területű Hawaii vagy Nagy-sziget (Big Island) az Egyesült Államok legnagyobb, míg Polinézia harmadik legnagyobb szigete, Új-Zéland két szigete után. A Fejér-megyénél több mint kétszer nagyobb, óceánból kitornyosuló földdarab, a teljes szigetvilág névadó szigete. 5 különböző korú, egymásra települő, „összeragadt” pajzsvulkán építi fel – amikből csak egy, a legészakabbi Kohala tekinthető kihaltnak. Négy, ma is működő vagy szunnyadó vulkánja számos statisztikát vezet, mint a Föld legmagasabb vulkánja (Mauna Kea), a Föld legnagyobb tömegű vulkánja (Mauna Loa), vagy a Föld legaktívabb, „legtöbbet termő” vulkánja, írásunk főszereplője, a Kilauea.
A Nagy-sziget állandó lakossága ma is csak 185.000 fő, ennek egyik oka extrém természeti körülményeiben keresendő: állandó földrengések (amelyek olykor elérik a Richter skála szerinti 7-es erősséget), tsunami lehetősége, 3.000 m feletti területek lakhatatlansága, állandó vulkáni tevékenység. Földrajzi változatossága a látogatók millióit vonzza minden évben (a szigeten ugyanazon a napon úszhatunk trópusi korallzátonyok felett, ehetünk frissen szedett banánt, majd építhetünk hóembert, s „felülről” láthatjuk a naplementét, 4.000 m magasságból), de a tartósan letelepedni vágyóknak meg kell tanulniuk együtt élni az extrém természeti viszonyokkal, s Pele istennő (a vulkánok polinéz istennője) szeszélyeivel.
A sziget a Hot Spot (forró pontos) vulkánosság következtében emelkedhetett ki a Csendes-óceánból, s mivel ez a folyamat napjainkban is tart – ma is növekedik. A növekedés zónája a sziget délkeleti partvidéke, a Kilauea pajzsvulkán.

Kilauea – „A folyton növekedő”

A Kilauea egyáltalán nem emlékezet a klasszikus, kúpszerűen kiemelkedő, mindenki által ismert vulkánokra, mint pl. a Stromboli vagy a Fuji. Egyértelműen kiemelkedő csúcs híján, a tudósok sokáig azt sem tudták, hol vannak a földrajzi határai vagy, hogy elkülönül-e egyáltalán a Mauna Loa vulkántól. Csak az utóbbi 4 évtized kéregvizsgálatai igazolták egyértelműen „önállóságát”, s méreteit. Központi kürtője 4.000 m x 3.200 m méretű, alján állandóan változó intenzitással fortyogó, folyós lávával – s ebből nyílik 35 km hosszú Keleti-, illetve 125 km hosszú Délnyugati hasadéka A maoli őslakosok által „A folyton növekedő”-ként tisztelt és félt, 1.247 m magas pajzsvulkán valójában egy több mint 150 km hosszúságú, állandóan változó, nyitott hasadék, amihez számos parazita kráter (önállónak tűnő vulkáni kúpok) és állandóan változó, frissen nyíló oldalhasadék társul. A geológusok mai vélekedése szerint 100.000 éve emelkedett az óceán szintje fölé, s egészen a XIX. századig számos robbanásokkal járó kitörése is volt. Az utóbbi harminc évben elsősorban a Keleti hasadék mentén aktívabb (itt éri el a folyó láva az óceánt), de ez bármelyik napon változhat.
A központi kürtőt valamikor körbe is lehetett autókázni. Az utóbbi aktívabb időszakok során azonban többször előfordult, hogy a láva szintje drasztikusan megemelkedett, vagyis a világra szóló látványosság, a „vörösen izzó szökőkút” túlságosan magasra „köpött”. Ráadásul túlságosan sokat. Így a nagyszerűen megépített út (Crater Rim Drive) túlságosan közeli szakaszát lezárták. A Kilauea központi kürtője ma szigorúan zárt terület. A látogatók tisztes és biztonságos távolságból figyelhetik, az éjszakánként különösen látványos, vörösen izzó szökőkutat.
Az élet nem mindig igazságos… Az amúgy is óriási USA területe napról-napra növekedik, a Kilauea hasadékainak déli peremén. Földünk legaktívabb, legtöbb lávát termő vulkánja nagy szorgalommal építi a Nagy-sziget délkeleti partvidékét. Ráadásul a működés effuzív jellegű, vagyis nem történnek robbanások. Nincsenek vulkáni porfelhők és több km távolságra repülő vulkáni bombák. A folyékony láva néhány lépésnyire megközelíthető – s ami egyre többeknek egyre fontosabb –, a mobillal készített fotó pedig azonnal posztolható… A szelíden folydogáló vulkánokat mára hawaii típusú vulkán-ként kategorizálja a nemzetközi szakirodalom.  

Veszélytelen veszélyek

A Kilauea és környezete - mint minden aktív vulkáni vidék – veszélyes terület. Botor próbálkozás lenne ennek cáfolása, vagy a veszélyek mértékének célirányos „kicsinyítése”. Nézzük meg közösen, „mire föl” akkor a téma címét adó szójáték. A tavaly annyiszor fő-műsoridőbe kerülő hírek nem emberáldozatokról, előre nem látható katasztrófa helyzetekről, vagy reménytelen, a természeti erőkkel szembeni emberi erőfeszítésekről, esetleg hősies, de hiába való önfeláldozásról szóltak. Éppen ellenkezőleg! Emberi áldozat nem volt, a hatóságok minden tényezővel előre számoltak, az érintett területeken a mentés előkészített és minden részletében pontosan kivitelezett volt. Vagyis olyan „katasztrófa jeleneteket” nézhetett a világ, hónapokon át – ahol nem történt semmiféle katasztrófa.
Az USA Szövetségi Geológiai Intézet, a Nemzeti Parki Szolgálat és más szövetségi és egyetemi intézetek szeizmográfjainak és vegyi összetétel elemző berendezéseinek köszönhetően - illetve az ezeket kezelő, jól felkészített és megfelelő létszámú szakértőnek köszönhetően -, sikerült minimalizálni az anyagi veszteségeket is. (A lehetőségekhez képest.)
Veszélytelen veszélyek. A szókapcsolat első tagja (veszélytelen) a más vulkáni vidékekhez képest rendkívül jól felszerelt és hatékonyan működtetett előre jelzési rendszerre vezethető vissza. Leegyszerűsítve: nincs a Kilauea-nál „jobban megfigyelt” vulkán, s a tektonikus és vulkáni működések erősödése esetén, nincs gyorsabb, előkészítettebb „kiürítés”, mint itt, a Nagy-szigeten.
Talán meglepő, de a szókapcsolat második tagjának (veszélyek) „forrása” is az amerikai műszerezettség és alaposság: A rengések, lávakitörések és folyásirányok megfigyelése és előrejelzése mellett, percről-percre figyelik a felszínre törő gázok vegyi összetételét is. Már a vulkánból a felszínre törő gázok vegyi összetételét, sőt azok mozgásirányát is megfigyelik és előrejelzik. Itt nem csak hogy „figyelik” a felszínre törő gázok összetételét, de napokkal előre „tudni akarják” a gázok összetételének alakulását, sőt már azt is „kézben akarják tartani”, merre fújjon a szél… (!) A rendkívüli állapot bevezetése vagy a kitelepítések számos esetben nem az aktuális történések alapján, hanem a jövőbeni esetleges történések és a lehetséges károk megelőzéseérdekében történtek.
A Hawaii-sziget „média világsztárrá” lett délkeleti szegletében, a Kilauea aktív törésvonalai mentén minden telek vagy ingatlan tulajdonos mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatást kap a lehetséges veszélyekről. Minden itt tartózkodó személy tökéletesen tisztában van helyzetével – „A folyton növekedő” Kilauea, Pele istennő lakhelye szeszélyeivel…

2018. évi események és tudósítások

A magyar kereskedelmi média a fokozott vulkáni tevékenységek kezdetét követően 2-3 héttel kezdte meg rendszeres tudósításait. Valószínűleg leginkább a CNBC, az NBC News és az USA Today anyagainak átvételével. Amerikában 2018. május 3-tól lett „főhír” a Kilauea, míg itthon május második felétől. Június első hetétől már „soha nem csituló” aktivitásról szóltak a hírek, illetve, hogy a mérgező gázok már 3.700 km távolságra, a Marshall-szigeteken is veszélyt jelentenek. Leginkább a 2.500 fő kitelepítéséről szóló hírek ismétlődtek, az érintett (rendkívül ritkán lakott) helyszínek bemutatásával, mint pl. a Leilani Estates, Pahoa és Kapoho. Különösen népszerűek voltak a 132-es számú úton átfolyó lángoló láva-, illetve a felperzselt 75 lakóház valamelyikének felvételei. Amikor a hatóságok többszöri bejelentés és tájékoztatás után 24 órás, kötelező evakuálási vagy letartóztatási határidőt szabtak, a média még-inkább felpergette a híreket, hiszen számolni lehetett azzal, hogy néhányan nem fognak eleget tenni a felhívásnak (legyen az bármennyire pontosan előkészített és kivitelezett). Már pedig, ha sikerül síró „hátrahagyottakat” találni az „életveszélyben”, az már nem csak igazi hír, de a politikai lehetőségek forró és termékeny talaja is egyben…
2018. május utolsó hetében +60 nappal meghosszabbították a rendkívüli állapotot - 2018. augusztus 1. határidőig.
2018. szeptemberétől azután minden visszatért a régi, „35 éve megszokott” kerékvágásba. A Kilauea 35 éve tartó, folyamatos működéséről már jóval kevesebb tudósítás látott napvilágot. A menekülő emberek, kisírt szemek, bajba került kutyusok és az „életüket kockáztató” kosztümös tudósítók nélküli képsorokra pedig semmiféle kereskedelmi média nem tartott már igényt.

Az UNESCO világörökségi Hawaii Vulkánok Nemzeti Park

A Kilauea kráterét körbeölelő, illetve a Mauna Loa déli lejtőin felkapaszkodó 1.309 km2 területű Hawai’i Volcanoes National Park (Hawai Vulkánok Nemzeti Park) különleges látnivalói már több mint 150 éve mágnesként vonzzák ide a látogatókat – a Föld minden tájáról. 1840-ben (!) indultak az első csoportosan szervezett látogatások. 1912-ben épült fel az állandó megfigyelő állomás, s a magyar történelemből is jól ismert Woodrow Wilson elnöksége idején, 1916-ban nyilvánították a területet szigorúan védett nemzeti parkká. Ekkor kezdődött a korábbi aktívabb időszakok megfigyeléseinek rendszerezése, illetve azok „számozása”. Endemikus fajainak is köszönhetően, 1980-ban bioszféra rezervátum státuszt kapott. 1987. óta UNESCO világörökségi védelem alatt áll, s egyedülálló módon, az aktívabb kitörési időszakokban a turisták száma csak növekedik. Az évi látogatói szám napjainkban 2.700.000–3.100.000 fő. Mára a műemlékként is regisztrált Volcano House Hotel az egyetlen, ami a területén működhet, az összes többi szálláshelyet lebontották, s mára az emlékük is elenyészett. A nemzeti park topográfiai és természeti változatossága egészen rendkívüli. Az óceán szintjétől 4.039 m magasságig sétálhatnak a fáradhatatlanok (több napos, rendkívül kemény túra), az őserdők zöld környezetétől a Ka’u-sivatag kietlen kőtengeréig. A park határain kívül is számos különleges, „nem hivatalos” program várja a látogatókat, a forró lávapatak melletti sétától a 4.000 m feletti jégen csúszkálásig. A világhírű nemzeti park jól kiépített Chain of Craters Road (Kráterek lánca) útja a Kilauea kráterét „járja félkörbe”, illetve a krátertől az óceánig vezet – útközben kráterekkel, aktív kénmezőkkel, láva-alagutakkal, óceáni láva boltívekkel, hidakkal – és hihetetlen pahoehoe, vagyis kötélláva mezőkkel.

Érthető, miért olyan sokak bakancslistájának „csúcs-szereplője”.

Gőgös Norbert