Részletes program
1. nap: Budapest – Győr - Csempeszkopács - Körmend – Magyarszombatfa
A reggeli órákban indulás Budapestről autóbusszal Győrbe. Érkezés után séta a városközpontban. Először a Városház térre látogatunk, ahol a város jelképének számító, 1900-ban felavatott, eklektikus Városházát láthatjuk, ma a Polgármesteri Hivatal működik benne. A teret uraló épület homlokzatán a Mária Terézia által adományozott címer látható. 59 méter magas tornyából minden órában kisalföldi népdal csendül fel. A tér másik oldalán található szökőkút Győr három folyójának (Mosoni-Duna, Rába és Rábca) szimbóluma. A kút naponta többször zenél, az esti órákban pompás kivilágításában gyönyörködhetünk. A város mindig élettel teli sétálóutcájának felújításához számos helyi cég és magánember is hozzájárult. Anyagi segítségükért a várostól 1-1 padot kaptak szimbolikusan „ajándékba”. Nézegessük meg közelebbről a rajtuk található névtáblákat! Innen a Rába felé haladva találjuk a Napóleon-házat, ahol a császár az 1809-es csata után egy éjszakát el is töltött és emléket is „hagyott” maga után, a szemfülesek egy általa kihajított ágyúgolyót találhatnak a szemközti oldalon. Ezután a Kettős Rába-hídról gyönyörködünk a látványban, megcsodáljuk a Radó-szigetet, a várfal maradványait és a város fölé magasodó tornyokat. A Káptalan domb felé haladva található Püspökvár és épületegyüttese a mintegy ezeréves győri püspökség székhelye, melyet I. István királyunk alapított. Északi mellékhajójának oltárképét, a Könnyező Szűz Mária-képet 1655-ben Írországból menekítették Győrbe, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel könnyezett. A templom másik oldalhajójához a 15. században, gótikus stílusban épített kápolna hazánk egyik legjelentősebb nemzeti kincsét, Szent László király hermáját őrzi. Aranyból és drágakövekből készített mellszobra a lovagkirály koponyacsontját rejti. Gyalogos városnézésünket Győr megújult rendezvényterén, a Dunakapu térnél fejezzük be. A Káptalandomb lábánál megpihenhetünk a Vaskakas ivókútnál, mely a vár visszafoglalásakor jelentős szerepet játszott a város életében. Hogy pontosan mit, majd idegenvezetőnk elmeséli.
Rövid szabadidő után továbbutazunk Csempeszkopácsra, ahol megnézzük a Szent Mihály templomot, mely a jáki mellett, a legfontosabb román kori műemléktemplom hazánkban. A falurész közepén, egy mesterséges dombra emelték az egyszerű külsejű, egyhajós, félkörzáródású szentélyű templomot, mely a román kori falusi építészet egyik legkiemelkedőbb emléke. A templom belsejében látható falképek a 13-15. századból származnak, de láthatjzuk majd a Szentháromságot ábrázoló barokk oltárképet is, melynek már a kerete is figyelemre méltó remekmű.
A templom megtekintése után a körmendi kastélyban található Batthyány-Strattmann László Múzeumba látogatunk. A Batthyány család és körmendi kastélyuk történetét bemutató kiállítás négy teremben tekinthető meg. A főúri família számos nagyságot adott az országnak: Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitányt, Batthyány Lajos Ernő nádort, a hercegi címet megszerző Batthyány Károly tábornagyot, Batthyány Fülöp mecénást, Batthyány Lajos első felelős miniszterelnököt és a boldoggá avatott szemorvost, Dr. Batthyány-Strattmann Lászlót. A család történetét bemutató kiállítás mellett, megnézzük a Cipőtörténeti Gyűjteményt is, mely a lábbeli készítés történetét taglalja. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai: Erzsébet királyné és Jászai Mari cipői, de egzotikus lábbeliket is bemutatnak, mint például a kínai nyomorított lábra való cipő, papírtalpú japán papucs, amerikai mokaszin, vagy a gyöngyházberakásos magastalpú perzsa papucs.
Innen a szálláshelyünkre utazunk. Vacsorára hagyományos őrségi ételekkel várnak minket.
Szállás: Ginti Panzió és Étterem
A mindössze 46 fő elhelyezésére alkalmas, nyugodt pihenésre kiváló, az Őrség hangulatát idéző Ginti Panzió szezonális szabadtéri úszómedencével, két sávos tekepályával, szaunával, hatalmas kerttel, bárral és közös társalgóval várja a vendégeket Magyarszombatfán. Éttermében a legkiválóbb őrségi ételeket kóstolhatjuk, nem beszélve a saját készítésű pékáruról.
Érdemes fürdőruhával, papuccsal, fürdőlepedővel is készülni, ha szeretnék használni a szaunát és a medencét (szabadtéri).
2. nap: Barangolás az Őrségi Nemzeti Park területén: Őriszentpéter – Szőce – Pankasz – Nagyrákos - Magyarszombatfa
Ízletes és bőséges falusi reggelink után az Őrség felfedezésére indulunk. Az őriszentpéteri termelői piacon vásárolhatunk a különleges, helyi termékekből, majd egy fazekasműhelyben az egyik legrégebbi mesterséggel ismerkedünk. Az Őrségben nagy hagyománya van a fazekasságnak, az agyagos talaj tette lehetővé a szakma virágzását ezen a vidéken. Sok családban nemzedékeken át, szülőről gyermekre szállt a szakmai tudás. Főként hagyományos őrségi sütő-főző edényeket, használati- és dísztárgyakat készítenek. Ha tetszik, amit látunk, vásárolhatunk is emlékbe vagy akár mindennapi használatra. Az őriszentpéteri Árpád-kori templom látogatása után bekukkantunk a Csörgőalma Gyümölcsöskertbe, ahol az ősi magyar gyümölcsfafajtákat nézhetjük meg. A kertet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága hozta létre, mintegy 50 régi alma, körte, cseresznye és szilvafajtát gyűjtöttek össze megőrzési és bemutatási célból. Az őshonos fajták ellenállóak, nem kell permetezni őket, jól bírják a helyi talaj- és éghajlati viszonyokat. Általában periodikusan teremnek, egyik évben nagyon bő terméssel örvendeztetnek meg, máskor alig pár kosárnyit tudunk összegyűjteni róluk. Kaszáló gyümölcsösök, ahogy a nevük is utal rá a gyümölcs termés mellett szénát is szolgáltatnak a jószágnak, a kaszálás, széna lehordás következtében pedig értékes növényeket őriznek. A fajták felkutatása és begyűjtése folyamatosan történik a nemzeti park munkatársai által, akik kérésre oltóvesszőket tudnak biztosítani.
Következő állomásunk a Lápok háza, ahonnan az interaktív kiállítás megtekintését követően indul a szakvezetésünk a Szőcei tőzegmohás láprétre. Páratlan élővilágával és az őrségi rétek kezelésével ismerteti meg a látogatót. A fokozottan védett természeti terület a jégkorszak végén jött létre, s így számos jégkorszaki maradványfajt megőrzött az utókor számára. Az aránylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él, emellett olyan különleges növényeket láthatunk itt, mint a rovaremésztő kereklevelű harmatfű vagy a zergeboglár, illetve a tőzegeper, mely egyedül itt fordul elő az Őrségben. Többek között ezért is tartják a Szőce-patak völgyét a botanikusok hazai „eldorádójának”. A tanösvény pallósoron halad, kb. 1 km hosszú, könnyen teljesíthető.
Felüdítő sétánk után megnézzük a pankaszi szoknyás haranglábat, mely a kis település legmagasabb dombján áll, nemes egyszerűségével minden díszítés nélkül elbűvöli a látogatókat. Az őrségi településeket járva számos helyen láthatunk a templomtól elkülönülten álló, jellemzően fából épült haranglábakat. Elterjedésük elsősorban a reformáció térhódításával függ össze, hiszen kőtornyot csak a katolikusok emelhettek egészen II. József türelmi rendeletéig. A protestáns templomok csak harangtorony nélkül épülhettek. Az őrségi népi építészet eme jellegzetes építményei közül a pankaszi a legrégibb és leglátványosabb, igazi jelképévé vált a térségnek, gyakran láthatjuk térképek, útikönyvek címlapján.
Ezután a Nagyrákosi Tájház és Kovácsműhelybe látogatunk, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során, majd helyi sajtokat kóstolhatunk.
Programunk végeztével visszatérés a szállásra, vacsora.
3. nap: Szalafő / Pityerszer – Orfalu - Hársas-tó - Budapest
Falusi reggelink után Szalafőre indulunk, ahol a Pityerszeri Szabadtéri Múzeumot (skanzent) nézzük meg. Szalafő házai szellősen, egymástól kisebb-nagyobb távolságra épültek, hűen őrzi az Őrség falvaira máig jellemző honfoglalás-kori szeres településszerkezetet. Hét dombon épült, mindegyik dombja egy-egy szer. Ezek neve: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A szerek közül legismertebb a Pityerszer, az ott eredeti állapotukban megőrzött egykori parasztporták miatt. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot tükrözik, ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. A skanzen fogadóépületében színvonalas kézművesbolt működik, valamint hagyományos őrségi ételeket kínáló pajtabüfé várja a vendégeket. Mellette található a Bölényrezervátum, ahol a fajmentő programnak köszönhetően ma több mint egy tucat vadbölény él itt. Különlegességük, hogy mindannyian egyetlen kaukázusi bika utódaitól származnak. A közeli Kömpe-szeme kilátóból megnézzük a tájat felülről, majd továbbsétálunk a Batha portáig.
Az 1900-as évek óta termesztenek errefelé olajtököt, és a magjából sajtolással nyerik az olajat. A tökmagolajütés módszerét Burgenlandból lesték el az őrségiek. Ezzel az eljárással nem sérülnek, illetve bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok. Az Őrség "fekete aranyának” mondják a tökmagolajat. Szalafőn is több porta akad, ahol foglalkoznak vele. A szárított tökmagot — a családonként rendelkezésre álló egész mennyiség kiköpesztése után —egyszerre vitték a sajtolóba, többnyire vállra vetett zsákban. Ugyanekkor az olaj számára — a várható mennyiség szerint — egy vagy több olajos kannát, esetleg üveget is vittek magukkal. Az elkészítésnek négy fázisa volt, melyek a következők: darálás vagy őrlés, gyúrás, pirítás és sajtolás. A tökmagolaj felhasználása nagyon sokrétű, hiszen salátákhoz, süteményekhez, egyéb étkekhez, mint pl. a palacsinta, málé, pogácsa is használták ízesítésre. Napjainkban, az egészséges életmód térhódításával, újra a figyelem középpontjába került a tökmagolaj. Érdekes ízének, aromájának és illatának köszönhetően közkedvelt vendége volt az ünnepi és a hétköznapi étkezéseknek egyaránt. A népi gyógyászatban kiváló gyógyír a különböző emberi, de állati „nyavalyákra”, vesebántalmakra is. Ezeken felül a háborúban még világításra is használták a tökmagolajat. Az út során lesz vásárlási lehetőség természetesen.
Orfaluban meglátogatjuk a Vadvirág Méhes és Gyógyítókertet, ahol megnézzük az oltalom alatt álló kaszáló gyümölcsöst és a mézes birtokot, tanulunk a méhek és a vendek életéről, illetve a bátrabbak be is öltözhetnek méhész ruhába. A tartalmas látogatás végén mézes különlegességeket kóstolunk, majd hazaindulás előtt még élvezzük az őszi erdei hangulatot a gyönyörű Hársas-tó mellett.
Ezután visszaindulunk Budapestre. Érkezés az esti órákban.
A programok és a szálloda változtatásának jogát irodánk fenntartja.
