Fejléc menü
Topozidu Mária útjai
Miért jelentkezett a bölcsészkarra? - Kérdeztek az egyetemi felvételi beszélgetésen. Gondolkodás nélkül, égi sugallatra érkezett a válasz: “Mert én tanár vagy idegenvezető leszek.” Akkor jöttem rá, hogy én mindig ezt akartam csak megfeledkeztem róla. Sikerült mindkettő.
Az utazások az én életemet is izgalmassá, változatossá teszik, az állandó kihívások, folyamatos fejlődésre késztetnek, minden út, egy új kihívás, egy újabb rácsodálkozás a világra. Az emberi sorsok, a kultúrák, a városok, a tájak rám is nagy hatással vannak. Megérintenek, formálnak, elfogadóvá tesznek.
Igen különleges és komplex feladat az idegenvezetés. Felkészülni, egy utazásra, idő utazássá varázsolni azt, megmutatni a különlegességeket a helyek karakterét, bemutatni a kultúráját a gyökereit, közel hozni az utazóhoz, mindez engem nagyon lelkesit.
Ez a magasztos feladat állandó figyelmet, odaadást és lankadatlan éberséget kíván, örök mosoly kíséretében. Bevallom néha nehéz mindezt egyensúlyban tartani. Mégis úgy érzem, a helyemen vagyok. Szeretek tanulni és elfogadom a tanítást, kíváncsian hallgatom az új történeteket, és örömmel látom meg a szépségeket, élem át a pillanatokat. Szeretem az életvidámságot, szeretek mesélni, szeretem a finom ételeket, a táncot, a nevetést. Ez az én életélmenyem és ezzel szeretnék hozzájárulni a velem együtt utazok egyéni utazási élményeihez.
Az utazás csodálatos ajándék- hiszen nem az a fontos amit nézünk, hanem az, hogy mit látunk!