Részletes program
1. nap: Budapest - Baskó - Utazás Anonymus földjén
Indulás reggel 7:00 órakor Budapestről. Utazás Tiszalökre. A tiszadobi Andrássy kastélyt felújítják, így sajnos októberig zárva tart. Az elmaradó Tiszadob, Andrássy-kastély program helyett a csoport a Tiszalöki Erőművet, Tiszalöki Arborétumot és a Torkolat kilátóteraszt fogja meglátogatni. A vízerőművet csak kívülről tudjuk megtekinteni a jelenlegi járványügyi szabályozásoknak megfelelően. Ezt követően sétát teszünk a 31 hektár területű Arborétumban. Továbbutazás a Szabolcsi földvárhoz. Anonymus krónikájának „fellapozása” mit is írt Szabolcs vezérről, illetve az erősség megépítéséről. Néhány szó az Avar Kaganátus (568 – 822) koráról, illetve a hun-magyar azonosság leírásairól a magyar krónikákban (Gesta Hungarorum; Kézai Simon Magyar Krónikája; Képes Krónika; Tarih-i Üngürüsz). Séta az igen tekintélyes falak körül, néhány szóval Árpád nagyfejedelem (845-907) koráról és tetteiről. Rövid utazás Balsára, a Tisza partra. A kenézlői rév fotózása, rövid séta a parton, kutakodással – vajon tényleg itt voltak Bulcsú vezér legelői? Délutáni utazás Tarcalra, az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Tokaj-hegyaljai borvidék talán legszebb fekvésű településére. Fényképezés a névadó Tarcal vezér szobránál, néhány szó a tarcali szőlőket birtokoló királyokról és bárói családokról, majd séta a Kopasz-hegy oldalában az óriási Áldó Krisztus szoborhoz és kilátóponthoz. A rendelkezésre álló időtől függően séta a Bányató „tengerszem” körül, a festői panorámák élvezetével. Koraesti indulás a Zempléni-hegység mélyén megbúvó szállásunkra, Baskó zsákutcás falujába. Útközben ismertető a Nagy-Milictől Tokajig húzódó hegység természetföldrajzáról, természeti értékeiről és Baskót benépesítő ruszin kisebbségről. Közös zempléni vadétel vacsora. Éj Erdőbényén, a Zemplén mélyén.
2. nap: UNESCO világörökségi Tokaj-hegyaljai borvidék, Kossuth Lajos Amerikában
Reggeli után utazás „Zemplén fővárosába”, Sátoraljaújhelyre. Útközben történetek a várost és környezetét valaha birtokló Aba nemzetségről, V. István (1270-1272) király 1262-ben kelt városi jogairól és a Pálos rend letelepedéséről a Barátszer városrészben. Néhány szó és adat a Trianon előtti Zemplén- illetve Abaúj-Torna vármegyékről, majd a Rákócziak szerepéről a megyeszékhely életében. Séta a belvárosban, rövid pihenővel az 1768-ban átadott néhai Megyeházánál. Rövid történetek az 1808-ban ide költözött Kossuth család életéből, Kossuth Lajos ügyvédi oklevelének itt történt kihirdetéséről, itt elmondott első szónoklatáról, s a korról, amikor Kossuth a város ügyésze volt. A Mit csinált Kossuth Amerikában? kérdés körbejárása. (1849 és 1894 között Kossuth 45 évet élt külföldön, jó egészségben. Hogyan töltötte ezt a fél évszázadot?) Látogatás a Zsolyomka pincevárosrészben, majd séta a Szár-hegy Magyar stációi mentén a Turul szoborhoz. (Trianon „a várost szó szerint is elvágta” – hiszen vasútállomását és sínpályáit is Csehszlovákiának adták – a „Magyar Kálvária” ennek is emléket állít.) Utazás Karosra, a Honfoglalás Kori Látogatóközpontba – a leggazdagabb kárpát-medencei harcos temető(k) kiállítására. Séta a Régészeti Parkban, az itt feltárt 73 sír nagyszerű tárgyi emlékeinek megismerésével. Délutáni érkezés Tokajba, útközben legendákkal a legendás borokról. A Kopasz-hegy lábánál, a Bodrog és a Tisza összefolyásánál települt kereskedővárost 1067 óta méltatják az oklevelek. A Királyok bora – a Borok királya, az aszú egyetemes érték, UNESCO világörökségi kincs. Séta a történelmi belvárosban, majd 6 boros kóstoló és látogatás a Rákóczi Pince és Udvarházban – ahol Szapolyai Jánost királynak választották 1526-ban. Koraesti utazás szálláshelyünkre, borozgatással a buszon, János király és Ferdinánd király – illetve Széchenyi és Kossuth vitáinak újrahangolásával… Közös zempléni vadétel vacsora. Éj Erdőbényén, a Zemplén mélyén.
3. nap: Zemplén vadonja és históriás helyei
Reggeli után utazás Gönc kicsiny, de annál nagyobb hírnevű városkájába. Gönc német telepeseit 1219-ben említették először, az Árpád-kor utolsó évtizedeiben vált Aba Amadé országbíró és nádor hatalmi központjává. Károly Róbert kobozta el az Abáktól, majd sokáig uralták a husziták. 1570 – 1647 között Gönc volt Abaúj vármegye székvárosa. Károli Gáspár itt fordította magyarra a Bibliát, s itt készültek a leghíresebb „távolsági hordók”, a 136,6 l-es gönci hordók. Közös látogatás a Károlyi Gáspár Biblia Múzeumban, majd a Huszita háznál. Továbbutazás Telkibányára, a néhai aranybányavárosba. Teluky falu aranybányáit 1270-ben kiadott oklevelek említették először, bányavárosi rangját Nagy Lajos király adományozta 1341-ben. Bástyákkal megerősített falait 1395-ben fejezték be, aranykészletei a XVI. században merültek ki. Itt indult a magyarországi porcelángyártás, Bretzenheim Ferdinánd herceg üzemében. Séta a bűbájos falucskában az Érc és Ásványbányászati Múzeum (Helytörténeti kiállítás) megtekintésével. Utazás Magyarország legészakabbi településére, s legfestőibb helyreállított fellegvárához – Füzérre. A vár a korai Árpádok idején erdőispánsági székhely, majd rövid ideig Bánk bán fellegvára volt. A Mohácsi csata után itt őrizte Perényi Péter a Szent Koronát, a festői vidék a Perényiektől a Báthoriak, Nádasdyak, majd végül a Károlyiak birtokába került. Látogatás a nagyszerűen helyreállított és berendezett várban, a csodálatos panorámák élvezetével. Közös séta a füzérradványi kastély csodaszép angolparkjában. Esti megérkezés szállásunkra. Közös zempléni vadétel vacsora.
4. A Bodrog-parti Athén és Észak-Magyarországi fellegvárai - Sárospatak - Budapest
Reggeli, majd kijelentkezés a hotelből. Utazás Sárospatakra, „a Bodrog-parti Athén-ba”. Útközben históriák I. András (1046-1060) korából (ő építtette Sárospatak várát), Imre király (1174-1204) életéről és a városnak adott kiváltságleveléről, s az itt született Árpád-házi Szent Erzsébetről. A város a Lengyelországba tartó távolsági kereskedelem „kötelező állomásaként” nőtt kulturális központtá is, 1531-ben alapították a máig működő Sárospataki Református Kollégiumot. Közös séta a belvárosban, a Kollégium és az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara épületeinél, majd látogatás a Rákóczi Várban. (A Vöröstorony és a Rákócziak dicső kora kiállítások megtekintése.) Rövid szabadidő után utazás Regéc várához. Az Aba nemzetség által épített várban töltötte gyermekkorát II. Rákóczi Ferenc. Látogatásunk során felidézzük a Rákóczi-szabadságharc (1703 – 1711) legfontosabb eseményeit, Rákóczi saját szavaival – Emlékirataim c. művéből olvasgatva. A meseszép nyári táj élvezete a várfalakról.
Hazaúton előkerülnek tokaji boraink… Fakultatív becsiccsantási lehetőség hazáig…
Késő esti megérkezés Budapestre.
