Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina megszüntette a COVID-hoz kapcsolódó belépési feltételeket az országba történő beutazáskor, így COVID-igazolások nélkül, a járványügyi szabályok (lásd: 4. Helyi járványügyi szabályok") betartása mellett szabadon be lehet utazni az országba.

A turisták beutazásáról és tartózkodásáról szóló regisztrációval kapcsolatos szabályozás szerint ugyanakkor az országba beutazó külföldieknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a helyi hatóságoknál. Szarajevói tartózkodás esetén az idegenrendészeti kérdésekért felelős hatóságnál (Služba za Poslove sa strancima – Service for Foreigner's Affairs, Braće Mulića 38, Sarajevo, Tel: +387 33 772 994, http://sps.gov.ba/?lang=en), Szarajevón kívüli tartózkodás esetén a rendőrségnél. Regisztrált szálláshelyek esetében ezt alapvetően a szállásadó teszi meg, így javasoljuk, hogy egyeztessenek választott szállásukkal a bejelentési kötelezettség megtétele kapcsán!

A Boszna folyóról és a dukátus korszakában későbbi uralkodását előkészítő András királyunkról (akkor még hercegünkről - Hercegovina) nevét vevő mai állam –ha nem is ebben a mai formájában- de igen mozgalmas történelemmel rendelkezik. A mészkő és dolomit hegyóriások és fennsíkok közé ékelődő, egymással közel párhuzamos folyók festői völgyei nem csak Csontváry képzeletét ragadták meg, de Bizánc (később az oszmán-török) birodalmának, a Magyar Királyságnak és a fennséges Serenissima, Velence tengeri köztársaságának stratégáiét is. A stratégiai fontosságú vidék a szinte naponta torzuló hármas hatalmi erőtérnek a metszéspontjában egyensúlyozott. A középkorban itt fellelt színes-és nemesfém bányák (Banja Luka) pedig méginkább felértékelték e tájat. Megfordult itt Tallóczi Matkó (Jajca vára), Corvin János és Kinizsi Pál is, és még a jó emlékezetű, hatalmas Mátyás királyunk várost is alapított (Pocitelj) a Neretva partján. Aztán a hosszú évszázadokra itt berendezkedő és az iszlámot meghonosító török hódítók, és a velük megérkező békeidők hagytak mély nyomot. Mostar merész, egyívű kőhídja a tizenhatodik század technikai csodájának számított, mint ahogyan ma is a mesés kelet pompakedvelő életmódját idézi a bazár és a piac Szarajevóban a mecsetekkel, medreszékkel. Aztán megint mozgalmasabb idők jöttek: megérkezett a Monarchia, melynek 30 évet szabott próbaidő képpen a Berlini kongresszus, melyen Andrássy Gyula képviselte a birodalmunk érdekeit – és megindult e vidéken is a látványos fejlődés. Vasút szelte át a völgyeket-hegyeket, neomór stílusú középületek épültek (Szarajevó Könyvtára), új városrészek nőttek ki a földből (Mostar, Monarchia városrész), a bosnyák katonák kiváló presztízst vívtak ki maguknak az OMM hadseregében. Aztán "felrobbant" a balkáni puskaporos hordó, a Szarajevo-i merénylet, a világháborúk, majd a véres jugoszláv széthullás pusztított. Mára egy kényes egyensúlyi állapotban próbál minden elmúló évvel egyre szilárdabbá válni ez a sok nemzetiségű, összetett államrendszerű és felépítésű ország, mely Daytonban még –igaz szerény- tengeri kijáratot is kapott. A friss állam önigazolása, múltteremtő vadhajtásai is fellelhetők olykor, szakmailag erősen vitatott a híres boszniai piramisok léte, eredete is- de ez is csak színesíti azt a képet, amit az ide érkező turista lát. A délszláv –török konyha egzotikus ételei, a Neretva völgyének egészségtől kicsattanó gyümölcsei, a rakija és a helyiek vendégszeretete, az ország barátságos árszínvonala mind-mind vonzó célponttá teszi ezt a kis országot.