Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.

A Boszna folyóról és a dukátus korszakában későbbi uralkodását előkészítő András királyunkról (akkor még hercegünkről - Hercegovina) nevét vevő mai állam –ha nem is ebben a mai formájában- de igen mozgalmas történelemmel rendelkezik. A mészkő és dolomit hegyóriások és fennsíkok közé ékelődő, egymással közel párhuzamos folyók festői völgyei nem csak Csontváry képzeletét ragadták meg, de Bizánc (később az oszmán-török) birodalmának, a Magyar Királyságnak és a fennséges Serenissima, Velence tengeri köztársaságának stratégáiét is. A stratégiai fontosságú vidék a szinte naponta torzuló hármas hatalmi erőtérnek a metszéspontjában egyensúlyozott. A középkorban itt fellelt színes-és nemesfém bányák (Banja Luka) pedig méginkább felértékelték e tájat. Megfordult itt Tallóczi Matkó (Jajca vára), Corvin János és Kinizsi Pál is, és még a jó emlékezetű, hatalmas Mátyás királyunk várost is alapított (Pocitelj) a Neretva partján. Aztán a hosszú évszázadokra itt berendezkedő és az iszlámot meghonosító török hódítók, és a velük megérkező békeidők hagytak mély nyomot.

Mostar a tipikus képeslaplapra való város, amit mindenképp meg kell látogatni, ha boszniai utazást tervez. A város nevét az azt keresztülszelő Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (Stari Most). Merész, egyívű kőhídja a tizenhatodik század technikai csodájának számított. A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. Mostar új részén, ahol kevés turista kóborol, számtalan étterem kínál első osztályú ételeket és meglepő módon a kiterjedt süteménymenüt menő bárok és kávézókultúra egészíti ki. Az óváros felfedezése is kötelező program, ha Boszniába utazik. Nappal zsúfolásig megtelik, de amint lenyugszik a nap és a turisták zöme továbbáll, a narancssárga árnyalatokban ragyogó macskaköves utcák és tarka lámpások varázslatos földjévé válik.

Az ország fővárosa, Szarajevó még ma is a mesés kelet pompakedvelő életmódját idézi. Szarajevó Európa egyik leginkább alulértékelt városa. Persze lehet, hogy nincs annyi fényképezni való látványosság itt, mint Mostar-ban, de történelmi eseményei bőven kárpótolnak érte. Az osztrák-európai építészet és az oszmán stílus találkozása miatt a régi városrész tele van építészeti gyöngyszemekkel, legyen szó a városházáról, a sok vallást képviselő épületekről vagy a kis, hagyományos bosnyák kávézóházakról. Szarajevó városa nyújthatja Európa egyik legjelentősebb közelmúltbeli történelemóráját. Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolásától, az első világháború egyik kulcsfontosságú kiindulópontjától az Emberiség Elleni Bűnök és Népirtás Múzeumig, amely szívszorító részleteket kínál az 1995-ben véget ért mészárlásokról. Az egykori jugoszláv épületeket mellett, modern, új bevásárlóközpontok tornyosulnak. Ez egy olyan város, ahol annyi mindent érezhet, tanulhat és tapasztalhat.

Bosznia-Hercegovina Európának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép: római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Szláv történelmének legrégebbi kulturális érdekességeként az ország sok részén megtalálható nagyméretű sírkövek, a stećakok emelendők ki. Ezek a középkori keresztény királyság időszakából valók, és egy részüket faragott ábrák díszítik.

Ez az összetett államrendszerű és felépítésű ország mára egy kényes egyensúlyi állapotban próbál minden elmúló évvel egyre szilárdabbá válni. A friss állam önigazolása, múltteremtő vadhajtásai is fellelhetők olykor, szakmailag erősen vitatott a híres boszniai piramisok léte, eredete is- de ez is csak színesíti azt a képet, amit az ide érkező turista lát. A délszláv –török konyha egzotikus ételei, a Neretva völgyének egészségtől kicsattanó gyümölcsei, a rakija és a helyiek vendégszeretete, az ország barátságos árszínvonala mind-mind vonzó célponttá teszi ezt a kis országot.

A beutazás az országba érvényes útlevéllel vagy személyigazolvánnyal lehetséges.

Fizetési eszközök

Bosznia és Hercegovina valutája a Márka (BAM).

Egészségügy

A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek átmeneti tartózkodásuk esetén, Bosznia-Hercegovina területén a HU/BH 111 jelű nyomtatvánnyal vehetik igénybe az állami sürgősségi egészségügyi ellátást.

Magyar Külképviselet

Szarajevóban - Konzuli Hivatal

Cím: 71000 Sarajevo, Splitska u. 2.
Előhívó: 00-387-33
Telefon: +387 33 238-512
Fax: 218-685
Ügyelet: +387-63-895-639
Mail: mission.sjj@mfa.gov.hu
Honlap: szarajevo.mfa.gov.hu

Gasztronómia

A bosnyák konyhára a legnagyobb hatást a 400 éves török uralom gyakorolta. Étlapjukon sok török étellel, illetve azok bosnyák variációival találkozhatunk. Pl.: hadzsi-cseváp, sis-cseváb, szogan-dolma, pita, baklava...stb. Az ételfogyasztást nagyban befolyásolja a vallási hovatartozás. Leggyakoribb fűszerek a fahéj, a bors és a szegfűszeg, de az ételeik nem mondhatók fűszeresnek. Ételeiket besűrítésére nem használnak rántást. Húsételeik általában birkából készülnek, és leggyakrabban parázson sülnek. Köreteik leginkább rizsből és zöldségekből állnak. A bosnyák konyhát a lágy ízek a jellemzik, ami elsősorban a párolásnak köszönhető. Országszerte, az utak mentén rengeteg kis "autogrill" működik, ahol helyben sütött birkát vásárolhatunk. Sokféle péksüteményük van, melyhez kolbász- és virsliféléket, felvágottakat és zöldségeket fogyasztanak. A desszertjeik általában különböző töltelékkel készült rétesekből állnak. A többi süteményük rendkívül édes, cukorsziruppal, mézzel vannak gazdagon meglocsolva. Italaik közül a megemlítendők a különböző ásványvizek és a hercegovinai fehér, száraz borok (Pl.: Zilavka). A bosnyákok szívesen fogyasztanak még aludttejet is.