Dél-Korea

Dél-koreai körutazásunk során nem a háborús emlékeket, és nem elsősorban a felhőkarcolókat, hanem világörökségi helyszíneit és természeti csodáit fedezzük fel, miközben különleges élményekre tehetünk szert.

Többek között megnézzük Hahoe népi falut, ahol II. Erzsébet királynő és George Bush is járt, egy éjszakát a Haensa buddhista kolostorban töltünk, ahol a Tripitaka Koreana fából készült nyomódúcai is találhatók, mellyel a világ legrégebbi, kínai írással feljegyzett buddhista kánonját nyomtatták. Sétálhatunk az ősi városfalak mentén, akár Cshangdokkung palotában, vagy Insadong antik utcábban, ahol különleges régiségeket találhatunk, vagy a Namdaemun piacon, ahol helyi termékeket is vásárolhatunk és a tengeri kikötővárosban, Busanban a halpiacra is ellátogatunk.

Jeju vulkanikus szigetén a láva alagútban megismerhetjük a természet erejét, megcsodáljuk a 22 méter magasról lezúduló Cheonjiyeon vízesést és a különleges, orgonasípokra emlékeztető Jusangjolli sziklaképződményt is.

A Koreai Köztársaság, hétköznapi nevén Dél-Korea ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2018-ban 9,67 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós népességű nagyváros található az országban.

Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. A nyarak forróak és párásak, a telek hidegek és szárazak. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen, a Thebek-hegységben esik a legtöbb hó. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű, a telek melegebbek, mint az északi részeken, nyáron azonban nincs különbség a hőmérséklet között a két országrészben. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak a viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz. Tavasszal Kína felől porviharok érik el az országot.

Dél-Korea minden tartományában van nemzeti park. Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.

Az UNESCO 2007-ben természeti világörökséggé nyilvánította Dél-Korea legnagyobb szigetét, Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek néven, 2021-ben pedig a délnyugati partvidék menti árapályövi síkságokat is.

A koreai konyhaművészet változatosnak, sokszínűnek és általában véve egészségesnek tartott konyha. Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pipbimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém).[82] Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, amely a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapanyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.

A koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország”, és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek.

Dél-Korea turizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlődik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottabb országának számít. A fellendülő turizmusra jótékony hatással van a koreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba.

Dél-Korea tartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió a Szöuli Fővárosi Terület, ahol az Everland és Lotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszerű célpontok még például Csedzsu szigete, a koreai demilitarizált övezet, a királyi paloták, a buddhista templomok és az erődök. A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerűsíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, a gasztronómia, az öltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások.

Magyar állampolgárok a hazautazástól számítva legalább 3 hónapig érvényes magyar útlevéllel utazhatnak Dél-Koreába.

Vízum beszerzése nem szükséges (90) napot meg nem haladó, turista célú tartózkodás céljából, feltéve, ha a beutazás célja nem jövedelemszerző tevékenység folytatása.

A Koreai Köztársaságban teljesen megszűntek a koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozások.

2012. január 1-től minden, az országba beutazó külföldi állampolgárról fénykép készül és ujjlenyomatmintát vesznek, ennek elutasítása esetén megtagadhatják a belépést. 2018. január 1-től az országba érkező külföldi utasok számára (egyelőre csak az Incheon nemzetközi repülőtéren) a korábban az útlevélbe helyezett pecsét helyett egy külön kis papírcédula („Entry confirmation”) igazolja a belépés napját (az igazolás tartalmazza még az utas nevét, útlevélszámát, az ország elhagyására előírt határidőt, a beutazás jogcímkódját, valamint egy QR-kódot). A papír hátoldalán található tájékoztató felhívja a beutazók figyelmét arra, hogy koreai tartózkodásuk idejére mindenki őrizze meg a saját igazolását; elvesztése esetén azonban nincs szükség az igazolás pótlására az ország elhagyásához.

Pénzváltás

Dél-korea hivatalos fizetőeszköze a dél-koreai von (KRW), 100 HUF kb. 400 won (KRW)

Pénzváltók nagyon ritkák, így a váltást bankokban a legcélszerűbb intézni, melyeknek korlátozott a nyitva tartása, és hosszabb sorban állás is előfordulhat. Vannak bank automaták, de sok közülük nem kezeli a külföldi bankkártyákat. Bankkártyával sok helyütt fizethetünk, de kisebb vagy közepes boltokban nem valószínű.

Alapvetően USD javasolt (több helyen lehet vele fizetni, de a 2006 előtt kiállított amerikai dollárt nehezen fogadják el.), de EUR is vihető. A bankjegyeknek tisztának kell lennie, nem lehet rajta semmilyen kézzel írt jelzés vagy pecsét, illetve sérülés vagy szakadás. Lehetőleg ne 100-as címleteket vigyünk, javasoljuk az 50 dolláros vagy annál kisebb címletek váltását. A borravalóhoz célszerű 1 dolláros címleteket is vinni.

Néha előfordul, hogy a terminálok nem tudják megfelelően olvasni a hitelkártyákat, ezért javasoljuk, hogy vagy 2 bankkártya vagy inkább készpénz álljon rendelkezésre.

A költőpénz kalkulálásakor érdemes számításba venni, hogy az út során lehetőség lesz ajándéktárgyak, kő- és fafaragások vásárlására.

Elektromosság

220 V, C és F típus, az utóbbi mindenekelőtt az irodákban és a hotelekben. 110 V A és B típusú csatlakozókkal (a japán megszállás következtében)

korábban elég elterjedt volt, de ahol nem szükséges, ott folyamatosan történik a kiváltása.  Régebbi házakban még előfordul, egyes

hotelekben 110 és 220 V is elérhető.

Telefonálás, internet

Dél-Korea rendelkezik a világ leggyorsabb internethálózatával. Szinte mindenhol lehet ingyen wifit találni; vendéglátó ipari egységekben, tömegközlekedési eszközökön és közterületeken is. De a legtöbb ingyen wifi tulajdonképpen nincs ingyen, hanem szükséges hozzá telefon-szolgáltatói regisztráció. Jó hír, hogy ez potom pénzbe sem kerül, és cserébe bárhol, bármikor stabil és fénysebességű internetet biztosít. Másodszor pedig, az internethasználat korlátozott, ugyanis a kormány nagyon szigorúan cenzúrázza azokat a honlapokat, amiknek tartalma foltot ejthet a nemzet zsenge tagjainak ártatlanságán.

Ivóvíz, egészségügyi ellátás

A csapvíz nem iható, kizárólag forralt, vagy palackozott víz fogyasztása ajánlott.

Dél-Koreában az egészségügyi ellátás magas színvonalú (a korházak a legmodernebb eszközökkel vannak felszerelve). Mivel az ellátás drága, az utazás előtt feltétlenül kössenek biztosítást. Az ellátásra szorulók számára nehézséget okozhat, hogy a korházi alkalmazottak esetenként hiányzó nyelvismerete.

Közbiztonság
Nagyon jó, de az értékeire mindenki vigyázzon. (Javasoljuk, hogy az úti okmányokat ne hordják maguknál, hanem biztonságos helyen tartsák, mert ha ellopják, vagy elvész, a pótlással kapcsolatos összes költség a károsultat terheli.)

Védőoltás

Kötelező védőoltás nincs. Ajánlott a tetanusz, Hepatitis A és B. További tájékoztatást a Nemzetközi Oltóközpontban, illetve a www.utazaselott.hu  weboldalon talál.