Bőséges természeti szépség, lélegzetelállító tájak, csodálatos kolostorok, ősi buddhista templomok, lobogó imazászlók és boldog arcok - így lehet leírni egy bhutáni utazást! Ám annyi mindent lehetne még elmondani erről az apró, tengerparttal nem rendelkező országról! A nyugodt légkör, a friss hegyi levegő, a tiszta utak, a nulla szennyezés, a nulla forgalom és az egyszerű, de gyönyörű kultúra, valamint a melegszívű, vendégszerető bhutániak megmutatják, hogy a világ egészen más is lehet.

Bhután vagy hivatalosan Bhutáni Királyság Ázsiában, India és Kína tibeti régiója által közrefogott ország, amely a Himalája keleti nyúlványától délre helyezkedik el. Az egymillió főt el nem érő állam területe kb. Magyarország felét teszi ki.

1961-ig az ország el volt zárva a látogatók elől és az idegenforgalom ma is szigorúan ellenőrzött. Sok tekintetben elmaradott ország. Kultúrája és életmódja erősen kötődik a buddhizmushoz. Az államvallás a mahájána és vadzsrajána buddhizmus és a hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok megtartására, például a nemzeti viselet használatára. Más országokkal összevetve a kormány kevésbé összpontosít a gazdasági növekedésre, mint inkább a klíma- és természetvédelemre vagy a hagyományos kultúra védelmére. Részben ennek eredményeként 2023-ban Bhután az egyetlen ország a Földön, amely több szén-dioxidot nyel el a légkörből, mint amennyit kibocsát.

Az északi határán a Himalája főlánca húzódik, 7000 méter feletti csúcsokkal. Bhután legmagasabb hegycsúcsa a Gangkhar Puensum 7570 méterrel. A hegyeket örök hó borítja, a völgyekben vándorló pásztorkodás folyik, tehát a lakosság igen ritka.

Ettől délre, Bhután központi részén középhegység alakult ki, 1500–2700 m körüli csúcsmagasságokkal. Ebbe vágódtak bele szűk szurdokokkal a folyók, amelyeket olvadékvíz és monszun táplál. A területet erdő fedi, és itt él a lakosság zöme.

Még délebbre haladva a Shivalik-dombságot találjuk. A csúcsmagasságok 1500 m körüliek. A széles folyóvölgyekben alluviális síkságok alakultak ki.

A dombvidék lábánál a Duars nevű síkság van. Ennek nagyobb része Indiához tartozik, Bhutánhoz csak egy 10–15 km széles sáv. Dzsungel vagy szavanna fedi, állat- és növényvilága ennek megfelelő.

A turizmus legfontosabb központjai Bhután fővárosában, Thimphuban találhatók, a nyugati Paro városában, Taktshangban pedig a Paro-völgyre néző sziklaparti kolostor (Tigrisfészek) az ország egyik látványossága. Ez a templom szent a buddhisták számára. A templom belsejében található egy barlang, amelyben a buddhista istenség, aki a buddhizmust Bhutánba hozta, 90 napig meditált a buddhizmus terjesztése érdekében. A templom jóval több mint ezer éve áll.

A bhutáni gasztronómiában jellemzők a nagyobb, tartalmasabb fogások és a kisebb harapnivalók. Az egyik legfőbb adalék az ún. vörösrizs, ami a nagyobb magasságban fekvő területeken terem. Egy-egy régiónak meg van a maga jellemző gabonafajtája: Bumthang tartományban a hajdina, Kelet-Bhutánban a kukorica, egyéb helyeken a rizs a meghatározó.

Az éghajlat nagyon függ a magasságtól. Az északi magas hegységekben a sarkvidékire emlékeztető magashegyi éghajlat uralkodik. Dél felé haladva - és ereszkedve lefelé - az éghajlat egyre melegebb. A központi hegyvidék éghajlata mérsékelt, a déli síkságé szubtrópusi. A csapadékmennyiség nyugatról kelet felé haladva csökken. A monszun a nyári hónapokra jellemző; az ország több csapadékot kap, mint a himalájai régió többi része.

A legjobb alkalom a bhutáni utazásra a tavaszi hónapokban, márciustól májusig, amikor a völgyek életre kelnek virágzó virágokkal. Legyen szó fesztiválokról vagy ünnepségekről, tiszta égboltról és bepillantásokról a Himalája csúcsaira, a virágzó himalájai növény- és állatvilágra, vagy egyszerűen csak gyönyörű havazásra. Bhután gondoskodik arról, hogy jól érezze magát a természet és annak gyönyörű utódai közepette, és olyan emléket vigyen haza, amelyet egy életre megőriz. Júniustól augusztusig az esőzések miatt utószezonnak tekintik, ami miatt a túrázás kevésbé lehetséges.

Bhután változatos domborzatának egyik következménye, hogy élővilága is változatos. Egy bhutáni törvény szerint az ország területének mindenkor legalább 60%-át erdőnek kell borítania. Az ország területének negyedrésze természetvédelem alatt áll.

Bhután Nemzeti Parkjai:

Dzsigme Dordzsi Nemzeti Park: az ország északnyugati részén fekszik, területe 4350 km². Él itt hópárduc, bengáli tigris, örvös medve, jak és sok más állatfaj.

Dzsigme Singje Vangcsuk Nemzeti Park: Bhután központi részén, 1730 km²-en fekszik. Vannak állatfajok, amelyek csak itt élnek, de egyébként is gazdag az állat- és madárvilága.

Manasz Nemzeti Park: Bhután déli részén fekszik, területe 1023 km². Élővilága a síksági trópusi élővilágtól az örök hómezőkig terjed.

Thrumshingla Nemzeti Park: az ország keleti részén fekszik. Területe 889 km².

Bhután gazdag és egyedi kulturális örökséggel rendelkezik, amely a 20. század közepéig a világ többi részétől való elszigeteltsége miatt nagyrészt érintetlen maradt. Az egyik legfontosabb látnivaló a turisták számára az ország kultúrája és hagyományai. A bhutáni hagyományt mélyen áthatja a buddhista öröksége. Az országban több mint 1300 buddhista kolostor található.

A mesés városoktól a magasba emelkedő hegyekig a királyság ajtaja ismét nyitva áll régi és új barátok előtt.

Vízum

Bhutánba való belépéshez vízumra van szükség. A vízumot csak érkezéskor állítják ki a hatóságok. A vízumkérelmet utazásszervezőn keresztül előre kell igényelni, és az utazás előtt meg kell szerezni a vízum jóváhagyását. Minden vízumot Bhutánban hagynak jóvá, és csak olyan turisták számára adják meg a beutazás lehetőségé, akik egy helyi engedéllyel rendelkező utazásszervezőnél nyújtották be a vízumkérelmüket.

Az útlevélnek, mely legalább két üres oldalt tartalmazzon, még hat hónapig érvényesnek kell lennie a vízum igénylésekor.