Fülöp-szigetek

Fülöp-szigeteki utazás során térben és időben, szigetről szigetre előre haladva fedezzük fel, hogy az ország milyen csodálatos természeti látnivalókat kínál: mint például a világ 7 új csodájának az egyikét, egy földalatti folyót.

Egy ország, amely több mint 7000 trópusi szigetből áll és a délkelet-ázsiai szárazföldtől nemcsak földrajzilag, de kulturálisan is igen távol áll. A szigetállamnak csupán 800 szigete lakott, melyek közül a legnagyobb és legnépesebb Luzon. Az ország területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Legmagasabb pontja Mindanao szigeten a Mount Apo, 2954 méter. Ázsia egyik legváltozatosabb országa, a világ egyik legjobb strandjaival a számtalan különböző szigeten. Rejtett lagúnák, vulkánok, lakatlan tengerpartok, búvárokat csalogató gazdag víz alatti világ vagy sűrűn lakott nyüzsgő metropoliszok, ez mind a Fülöp-szigetek.

A Fülöp-szigetek lett 1898-ban az Egyesült Államok első és egyetlen kolóniája. Ennek köszönhetően az angol nyelvet széles körben beszélik és az amerikai kultúra hatása is érződik, de a szigetcsoport valójában a keleti és nyugati kultúra valódi találkozása spanyol, amerikai, japán, arab, indonéz hatásokkal egyaránt.

Éghajlata többnyire trópusi, de ötféle éghajlat zóna létezik: trópusi esőerdő, trópusi monszun, trópusi szavanna, nedves szubtrópusi és óceáni. Utóbbi kettő a magasabban fekvő területeken.

A hőmérséklet alapján az év legmelegebb hónapjai márciustól októberig tartanak; a "tél", novembertől februárig hűvösebb levegőt hoz. Május a legmelegebb hónap, január pedig a leghűvösebb.

A természetes növénytakaró a nedves éghajlatnak megfelelően trópusi esőerdő. A lapos, iszapos partokat mangrove szegélyezi, a belső szélárnyékos völgyekben trópusi szárazerdő uralkodik. A hegyekben övezetesen helyezkednek el a vegetációs típusok (hegylábi trópusi esőerdő, szubtrópusi erdő, majd 1000 m felett köd- vagy mohaerdő). A növényzet fajokban gazdag. Jelentős területeket foglal el a magasfüvű szavanna is.

A Fülöp-szigeteken eredetileg nem éltek ragadozó emlősök. Szerepüket kígyók (piton, kobra) és ragadozó madarak töltötték be. A ma is jelentős területet elfoglaló trópusi erdőkben sok az endemikus állat- és növényfaj.

Állatvilágából jellemző a bőrszárnyúak közé tartozó repülőmaki, a főemlősök közül a koboldmaki és a közönséges makákó. A szarvasfélék közül a celemian pettyesszarvas, az Alfréd-szarvas és a marianna szarvas jellegzetes. A tülkösszarvúak közül endemikus a mindorói-bivaly. A ragadozókat a bengáli macska, a cibetmacskákat a binturong, a maláji pálmasodró és a törpe cibetmacska képviseli. Madárfaunájából az endemikus majomevő sas, a Fülöp-szigeteki fakuszok, a csíkos guvat, a panaszos kakukk, a vöröshátú gébics és a sárgahátú nektármadár érdemel említést.

Utazásunk során megismerkedünk a sziget gasztronómiájával is, melyben igencsak megjelenik az amerikai hatás, ugyanis mindenfelé találhatunk gyors-éttermeket. Bár a választék igencsak bő, ugyanis a McDonald's és BurgerKing mellett megtalálható a helyi szájízre specializálódott Fülöp-szigeteki Jollibee is, vagy a kínai ízeket preferáló ChowKing. Utcai árusokkal is gyakran szembe találkozhatunk, akiktől mindenféle érdekességet és finomságot vehetünk. Ilyen például a grillezett/sült banán, vagy az úgynevezett „balut penoy”, ami tulajdonképpen főtt kacsatojás. Egzotikuma az, hogy a kis kacsamagzat már kifejlődőben van, amikor elkészítik, így fogyasztáskor a kiskacsát a tojás közepében találjuk. Igen népszerű a lila fagyi fogyasztása, ami attól különleges, hogy nem mesterséges ételszínezéket tartalmaz, hanem az „ube” nevű burgonyaszerű növénytől kapja élénk, jellegzetes színét. Nagy számban fogyasztanak rizs-, illetve tésztaféléket (például pancit). Népszerű ételek még a tengeri élőlényekből készített fogások (hal, rák, garnélarák szósz). A citrom és a lime Fülöp-szigeteki megfelelője a calamansi. Előszeretettel ízesítik vele ételeiket, szószaikat, italaikat is. A Fülöp-szigetek a legnagyobb sörfogyasztó országok közé tartozik. Kifejezetten büszkék hazai sörmárkáikra (Red Horse, San Miguel).

Fővárosa, Manila „a Kelet gyöngye", a kontrasztok városa, egy igazi ázsiai megapolisz, ahol a szegényes viskók mellett modern felhőkarcolók és bevásárlóközpontok nőttek ki gomba módra. Egy város, amely már minden emberi és természeti katasztrófát átélt. A 350 évnyi spanyol gyarmati múlt emlékei köszönnek vissza a fővárosban, az országszerte megrendezett fesztiválokon és a több száz éves templomokban. A filippínók nagy része katolikus és mélyen vallásos is, amely mély benyomást tesz a látogatóra.

A legfőbb attrakciók Boracay fehér homokos strandjai. Boracay világos fehér homokos strandokkal rendelkezik, és 2012-ben a Travel + Leisure a világ legjobb szigetévé nyilvánította. Emellett kiemelkednek a Banauei rizsteraszok Ifugao városában, a Vigan, Ilocos Sur tartomány fővárosa, Bohol szigetén emelkedő Csokoládé-dombok, a Cebu és a Tubbataha-zátony Tengeri Nemzeti Park a Viszajan-szigeteken.

Vannak olyan országok, ahova már az ott élő emberek miatt is érdemes elmenni és ilyen a Fülöp-szigetek is. Itt mindenki mosolyog! A sors nem volt kegyes a büszke filippínókkal és talán ezzel a jó kedéllyel, páratlan vendégszeretettel ellensúlyozzák mindezt. A család az első, közel állnak a távoli rokonokhoz is és mindenkit szívesen invitálnak a családi étkezésre. Önzetlenül segítik egymást, tisztelik az időseket és büszkék származásukra.