Dél-koreai körutazásunk során nem a háborús emlékeket, és nem elsősorban a felhőkarcolókat, hanem világörökségi helyszíneit és természeti csodáit fedezzük fel, miközben különleges élményekre tehetünk szert.

Többek között megnézzük Hahoe népi falut, ahol II. Erzsébet királynő és George Bush is járt, egy éjszakát a Haensa buddhista kolostorban töltünk, ahol a Tripitaka Koreana fából készült nyomódúcai is találhatók, mellyel a világ legrégebbi, kínai írással feljegyzett buddhista kánonját nyomtatták. Sétálhatunk az ősi városfalak mentén, akár Cshangdokkung palotában, vagy Insadong antik utcábban, ahol különleges régiségeket találhatunk, vagy a Namdaemun piacon, ahol helyi termékeket is vásárolhatunk és a tengeri kikötővárosban, Busanban a halpiacra is ellátogatunk.

Jeju vulkanikus szigetén a láva alagútban megismerhetjük a természet erejét, megcsodáljuk a 22 méter magasról lezúduló Cheonjiyeon vízesést és a különleges, orgonasípokra emlékeztető Jusangjolli sziklaképződményt is.

A Koreai Köztársaság, hétköznapi nevén Dél-Korea ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2018-ban 9,67 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós népességű nagyváros található az országban.

Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. A nyarak forróak és párásak, a telek hidegek és szárazak. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen, a Thebek-hegységben esik a legtöbb hó. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű, a telek melegebbek, mint az északi részeken, nyáron azonban nincs különbség a hőmérséklet között a két országrészben. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak a viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz. Tavasszal Kína felől porviharok érik el az országot.

Dél-Korea minden tartományában van nemzeti park. Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.

Az UNESCO 2007-ben természeti világörökséggé nyilvánította Dél-Korea legnagyobb szigetét, Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek néven, 2021-ben pedig a délnyugati partvidék menti árapályövi síkságokat is.

A koreai konyhaművészet változatosnak, sokszínűnek és általában véve egészségesnek tartott konyha. Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pipbimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém).[82] Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, amely a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapanyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.

A koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország”, és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek.

Dél-Korea turizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlődik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottabb országának számít. A fellendülő turizmusra jótékony hatással van a koreai hullám, azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba.

Dél-Korea tartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió a Szöuli Fővárosi Terület, ahol az Everland és Lotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszerű célpontok még például Csedzsu szigete, a koreai demilitarizált övezet, a királyi paloták, a buddhista templomok és az erődök. A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerűsíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, a gasztronómia, az öltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások.